Tudta-e?
...hogy melyik a leghosszabb kígyó? A hálós piton, amely Ázsia dél-keleti részén él. A leghosszabb példány amit eddig láttak majd 10 méteres volt.

215. szám - 2022. augusztus

Ácsokkal összefüggő helynevek

Helységnevek köznévből is és tulajdonnévből is létrejöhetnek. Némelyikük tulajdonságra vonatkozik, egyik-másik építményt jelent, akad köztük népnévvel kapcsolatos, számos helységnév személlyel van összefüggésben stb. A helységneveknek egy része foglalkozásnévből alakult ki.
Dr. MOLNÁR CSIKÓS László | a szerző cikkei

5

Már évszázadokkal ezelőtt is keletkeztek ilyen típusú helységnevek. Az Árpád-házi királyok korában a várak mellett kovácsok, tímárok, halászok, vadászok, bortermelők, pajzskészítők, ácsok és más mesteremberek hoztak létre telepeket.

Így alakultak ki az olyan falunevek, mint a Kovácsi, a Tímár, a Halász, a Lövő, a Vadász, a Szőlős, a Csatár vagy Csitár, az Ács stb. Pest megyében van Nagykovácsi, Somogy megyében Pusztakovácsi, Vas megyében Meggyeskovácsi, Veszprém megyében Pápakovácsi, Szabolcs-Szatmár megyében Tímár, Győr-Sopron megyében Halászi, Heves megyében Gyöngyöshalász, Szabolcs-Szatmár megyében Nagyhalász, Győr-Sopron megyében Lövő, Zalában ZalaIövő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Egerlövő, továbbá Alsóvadász és Felsővadász, Kárpát-Ukrajnában Nagyszőlős, Baranya megyében Babarcszőlős, Nógrád megyében Csitár, Zala megyében Csatár, Vas megyében Felsőcsatár stb.

Vizsgáljuk meg tüzetesebben azokat a helységneveket, amelyek ácsokkal vannak összefüggésben! Kiderül, hogy nemcsak az Ács- elemű neveket kell figyelembe vennünk, hanem a Teszér eleműeket is! Tudniillik a várszervezetnek dolgozó ácsok részint magyarok voltak (ezek az Ács nevű helységekbe tömörültek), részint pedig szlávok (ők pedig a Teszér nevű helységeket hozták létre). Ezeknek a helységeknek nagy része évszázadok alatt elnéptelenedett, eltűnt az idők sodrában. Egyiküknek-másikuknak azonban napjainkig fennmaradt a neve. Komárom megyében fekszik a 8,5 ezer lakosú Ács (a XIII. századtól kezdve vannak rá adatok) és az ezernyi lélekszámú Ácsteszér. Lehetséges, hogy ez a hibrid név egymás mellé telepített magyar és szláv ácsok lakóhelyére utal. Továbbá Veszprém megyében van Pápateszér, Somogy megyében pedig Taszár. Ezt az utóbbit már a XIV. században említik.

Bizonyára sokan nem tudják, hogy a mi vidékünkön is van olyan helység, amelyben hajdan vári szolgálatban működő ácsok laktak. A ma Kiszács néven ismert bácskai szlovák településről van szó. A XV. században még Alch (Álcs) volt a neve. Egy 1420-ból származó okmány a Paulus de Alch (azaz Álcsi Pál) nevű személyről tesz említést. 1457-ből Nagyálcsról (Nagalch) van adatunk, 1464-ből pedig Kisálcsról (Kis Alch). Az Ács névnek a Nagy és a Kis előtaggal való differenciálását nyilván az tette szükségessé, hogy a meglevő helység mellett újabb település létesült, és ennek nyilván már nem is ácsok voltak a lakosai.

A török hódoltság alatt Kaszács alakban fordul elő a szóban forgó helység neve, arról tanúskodva, hogy Nagyálcs elnéptelenedett. Az 1553/4 évi defter írója nyilván nem érzékelte a helységnév jelentését, azért rögzítette torzult alakban. Idővel minden bizonnyal Kisács is elnéptelenedett, mert 1744-bon Kiszács pusztát említenek a helyén (Dimisfala pusztával együtt). Újratelepítésére 1758-ban került sor, ebben az évben szerbek költöznek a faluba. A korabeli forrásokban többféle alakban szerepel a neve. Előfordul még Kis Ácsként is, leginkább azonban módosult formában: Kis-Szács, Kissácz, Kiszács. Egy helyütt Új Pirosnak is említik (mivel a Piros nevű helység közelében fekszik). 1773-tól kezdve evangélikus vallású szlovákok kezdenek települni a görögkeleti szerbek mellé. A szerb lakosság ajkán kialakult Kiszács névforma az ő szóhasználatukban szilárdul meg, teljesen háttérbe szorítva a szláv lakosságnak "értelmetlen" Kisács nevet.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor