- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Testük méretéhez képest a bogarak a legerősebb állatok bolygónkon. Egy orrszarvúbogár például saját tömegének 850-szeresét képes elvinni a hátán.
207. - 208. szám - 2021. december - 2022. január
Fogalommá vált személynevekAmikor az ember szendvicset eszik, és pasztőrözött tejet iszik rá, rendszerint nem is gondol Sandwich grófra és Louis Pasteurre, akiknek a nevéből ez a két fogalom származik. A fogalommá vált személynevek csoportjába több más közszavunk is beletartozik. Ilyen szó még a zsilett, a rekamié, a röntgen, a pepita, a viganó, az atilla, a garbó, a cézár, a garmond stb.
|
5
|
A szalámival, sajttal, paprikaszelettel vagy egyéb finomságokkal megrakott vajas kenyér fogalma már régóta nem idézi fel az emberekben a különc angol főúr alakját, aki még evés végett sem szakította félbe a kártyázást; valamint a pasztőrözés eljárása sem juttatja feltétlenül eszünkbe a neves francia bakteriológust, aki felfedezte a baktériumok biokémiai szerepét, és rájött arra, hogy a baktériumok már viszonylag nem nagy hőmérsékleten is elpusztulnak, tehát az élelmiszerek és az italok hőkezeléssel is tartósíthatók. Mindenesetre a Sandwich és a Pasteur név fogalomalkotó lett. A zsilett névadója az amerikai King Camp Gillette, aki rájött arra, hogy célszerűbb cserélhető borotvaélet használni, mintsem az egész borotvát sutba vágni, ha teljesen kicsorbul az éle. A rekamié, ez az ágyneműtartó fiókkal ellátott, kárpitozott fekvőbútor a francia Récamier asszony nevét viseli, magyarul ágydíványnak is mondják. A röntgenkészülék és a röntgenkép szó a röntgensugarakat felfedező Wilhelm Conrad Röntgen nevét őrzi. A pepita minta Pepita de Ortega spanyol táncosnő ruhájáról vált nevezetessé, a viganó pedig egy olasz táncosnő nevéből való. A XIX. század elején volt divatban a viganó, hosszú női felsőruha, amelynek dereka és alja egy darabból volt kiszabva. Az atilla zsinórozott kabát vagy zubbony volt a tizenkilencedik században. Attila hun király nevéből alkották az atillamente szót, ez egyszerűsödött később atillává. A garbó (ami nem más, mint visszahajtott magas nyakú pulóver) Greta Garbo svéd filmszínésznő nevéből ered. A cézár és a vele összefüggésben levő császár köznevünk Gaius Julius Caesar római uralkodó nevére vezethető vissza. A garmond a nyomdászatban használatos szó, egy betűfajtát jelöl, Garamond francia betűmetsző nevéből származik. A személynévből lett közszavak közé tartozik még az említetteken kívül az atillához hasonló jelentésű és elavult zrínyi (Zrínyi Miklós szigetvári hősnek a nevéből), a húszfrankos aranypénzt jelentő napóleon (Napoleon Bonaparte és III. Napoleon császár idején verték őket), a szajkó népies neveként számon tartott Mátyás (vagy mátyásmadár, a Mátyás személynévből), a tizenkét pont magasságú ciceró (ez a betűfajta Marcus Tullius Cicero római író, politikus és szónok nevét őrzi), a 'sirató vers' értelemben használt jeremiád (Jeremiás zsidó próféta nevének mintájára alakult), a középkori énekes vándordiákra utaló goliárd (a bibliai Góliát nevéből), az utcanyelvi pali (melyet becsapható, hiszékeny emberre mondanak), a divatnyelvben ismert raglán (a vállrésszel egybeszabott ujjú bő kabát vagy felöltő, Lord Raglan 19. századi angol hadvezér nevéből) stb. Sajátos csoportjuk a tulajdonnévi eredetű közneveknek a mértékegységet jelölő szavaké: volt, watt, ohm, amper, joule, henry, farad, kelvin stb. Mind egy-egy természettudós nevére vezethető vissza (Alessandro Volta, James Watt, Georg Simon Ohm, André Marie Ampère, James Prescott Joule, Joseph Henry, Michael Faraday, William Thomson Kelvin stb.) Főnévi és melléknévi jelentése is van a máriás (< Mária), a mohamedán (< Mohamed), a kálvinista (< Kálvin), a lutheránus (< Luther), a marxista (< Marx) stb. szónak. Némelyik névből ige keletkezett, ilyen a már említett pasztőröz, aztán a dízelesít (< Diesel), a galvanizál (< Galvani), a kosútoz (< Kossuth) – ez az utóbbi azt jelenti, hogy borozgatva politizál…
|
Kapcsolódó cikkek
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Hitvallás és küldetés
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata