- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Egy élet alatt nagyjából hat elefánt súlyának megfelelő ételt fogyaszt el egy ember.
164. szám - 2018. május
A nyelvérzékAz emberek közt van, aki nehezebben tanul idegen nyelveket, más viszont aránylag könnyen. Az utóbbiakról szokták mondani, hogy jó a nyelvérzékük. Azonban nemcsak az idegen nyelvek elsajátításának a készségét jelölheti a nyelvérzék, hanem az anyanyelv helyes használatának a készségét is...
|
11
|
A lélektan szerint a nyelvérzék nem egyéb, mint annak az érzelemnek a megnyilatkozása, amely a beszéd helyességét, a megfelelő szófűzést és mondatszerkesztést irányítja. Akinek jó a nyelvérzéke, az gyorsabban elsajátítja a helyes szóalakot, és ügyesebben alkotja a mondatokat. Nála élénk és erős asszociációk fejlődtek ki az objektív képzet, a képzetérzelem és a motorikus képzetek közt. Eggert német pszichológus szerint "nyelvérzéken a szó alap- és vonatkozó érzelmeinek általános jelentésében rejlő értelmi érzelmeket” értjük, mégpedig azokat, amelyek a szóhasználatot, az alak-meghatározást és a mondatalkotást irányítják. Ez a kombinatorikus és az alkotó nyelvi tevékenység alapja. Ennek értelmében, amit valamely nyelven való gondolkodásnak mondanak, az inkább valamely nyelven való érzés. A beszédvizsgálatok kiderítették, hogy a beszélők gyakran nem is fordítanak különösebb figyelmet az egyes szók értelmére, hanem csak az egész mondat lebeg tudatuk előtt. A beszédfolyamatban a beszélőszervek általában automatikusan végzik tevékenységüket, a beszélő csak a közlendő tartalomra ügyel. Bizonyos esetekben ez az automatizmus az egész szövegre kiterjed, például olyan személyek beszédtevékenységében, akik kénytelenek sokszor megismételni ugyanazokat a közléseket: az anyagot újra meg újra előadó tanító, a szokványos betegségeket kezelő orvos, a meghatározott útbaigazításokat adó hivatalnok stb. Hogy ez tényleg így van, azok a példák tanúsítják, amikor a beszélőt agybetegsége gátolta abban, hogy hivatásának kérdéseire gondoljon, mégis meggyőzően tudott beszélni róluk. Mi az, ami a beszédben akcióba hozza a képzeteket? Mivel a szó kiejtéséhez, fizikai létrehozásához nem feltétlenül szükséges tudatosság, helyettük az érzelmek jutnak szerephez. A lélektani kísérletek szerint már az érzetek is igen változatos képzettartalom kíséretében jutnak a tudatba. Ez az érzelmekre fokozottan érvényes. A képzetekhez társuló összetett érzelmek egyik csoportját értelmi érzelmeknek nevezi a pszichológia. Azokról az érzelmekről van szó, amelyek az érzeteknek képzetté válása közben járulnak az érzelmekhez. A képzetekkel kapcsolatos érzelmek izommozgásokban jutnak kifejezésre, mégpedig szinte teljesen öntudatlanul, mintegy automatikusan. Különösen szembetűnő az érzelmek beszédbeli szerepe az objektív képzet nélküli nyelvelemek esetében, mint a ragok, a névutók, a kötőszók, a szórend. Hogy valaki helyesen használja-e az egyes szóalakokat és viszonyító eszközöket, az nem függ attól, mennyire ismeri a nyelvtani szabályokat, hanem annak megérzésétől, hogy mi a helyes. Ha egy-egy mondatunk kimondása előtt a nyelvtani szabályokon gondolkoznánk, szinte lehetetlenné válna a folyamatos beszéd. A nyelvérzék voltaképpen analógia-érzék, annak megérzése, hogy bizonyos formák hasonlóságuk folytán együvé tartoznak. A szóalakoknak és a szerkezeteknek nagy részét nem tanulással sajátítja el, és a rájuk való emlékezés útján használja fel beszédében az ember, hanem saját maga alkotja meg analógiásan, a hasonlóság alapján. Ha az egyes szóalakokat és szerkezeteket külön-külön kellene megtanulnunk, és minden egyes használatukkor emlékezetünkben felidéznünk, akkor jóval nehezebb lenne a beszéd, sokkal több szellemi munkát igényelne. Kérdés, hogy lehetséges volna-e akkora nyelvi anyagnak a megszerzése, mint amekkorának egy átlagos beszélő birtokában van. Az analógia révén a nyelv rendszere viszonylag egységes marad, a nyelvváltozások hatására sem válik zavarossá. |
Kapcsolódó cikkek
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata