Fővárosok elnevezése

A nagyobb lélekszámú, forgalmasabb, rendszerint zárt építkezésű, közművekkel ellátott, különleges jogállású, főként ipari és kereskedelmi jellegű települések közül némelyek nemcsak egy vidék gazdasági és művelődési központjának számítanak, hanem egy egész országénak is. Az ilyeneknek főváros a nevük. Bennük összpontosul az államigazgatás, területükön vannak a legfőbb hatalmi szervek.

Némelyik ország fővárosának a nevében is benne van a funkciója. Japán fővárosát Tokyonak, azaz keleti fővárosnak hívják. Azelőtt Edo (v. Yedo) volt a neve (ez 'bejárat az öbölbe' értelmű). 1868-ban vette át az addigi fővárosnak Kyotonak a szerepét, ekkor kapta a Tokyo nevet. Mivel tőle keletre fekszik, érthető a keleti főváros megjelölés. A Kyoto név 'székesfőváros' jelentésű, az előtte használt Miyakonak pedig 'nagyváros, metropolis' az értelme. Kínában van északi főváros és déli főváros is. Az előbbi jelentést a Peking név hordozza, az utóbbit a Nanking. Peking 1421-ben lett Kína fővárosa, azóta szerepel mai nevén. Előtte Nanking volt az ország székhelye. Peking egyébként már időszámításunk kezdete előtt főváros volt. Úgy látszik, a Távol-Keleten szokásos az efféle névadás, mert Dél-Korea fővárosának, Szöulnak a neve is hasonló szemléletből született ('az uralkodó székhelye').

Számos név kapcsolódik a természeti környezethez: Oslo ('erdei tisztás' vagy 'szent liget'); Belfast ('a homokzátony gázlója' ír nyelven); Bogotá (a 'megművelt földek vége' jelentésű csibcsa bocata szóból); Stockholm ('a kivágott erdő szigete', stock svédül tuskó, holme pedig kis sziget); Prága ('olyan hely, ahol a nap kiperzselte a növényzetet, ahol minden kiaszott'); Reykjavík (Izland fővárosának a neve 'füstölgő öböl' jelentésű, voltaképpen párolgásra utal), Zágráb ('za grebom potoka Medvešćaka' vagy pedig a 'part möge' értelmű zabreg szóval van összefüggésben).

Gyakran vízzel van összefüggésben a fővárosnév. Ilyen nevet visel Dublin, Hanoi, Conakry, Dakar stb. A Dublin név az ír dubh linne szókapcsolat származéka ('fekete tavat' jelent), a Hanoi név jelentése 'a folyón belül'; Guinea fővárosának Conakrynak szuszu nyelven 'a vizeken túl' értelme van, a Dakar név volof nyelven 'nincs víz' jelentést fejez ki. Némelyik fővárosnak a neve kikötővel van kapcsolatban. Koppenhága kereskedők kikötőjére utal, Tanzánia korábbi fővárosa, Dar es-Salaam a békesség kikötőjét jelöli (arab nyelven).

Egyes nevek építményre vonatkoznak. Az osztrák főváros magyar neve ótörök eredetű ('mészégető kemence' a jelentése), a régi magyar bécs köznév a csángóban maradt fenn, 'borospince' értelemben szerepel. A német Wien név kelta eredetű, jelentése 'erdei patak'. Belgrád nem egyéb, mint 'fehér vár'. Mongólia fővárosának, Ulánbátornak 1924-ig Urga volt a neve (jelentése 'palota, vezéri szállás’). Az Ulánbátor név vörös hősre utal.

Misztikus nevek is akadnak. Ilyen Jeruzsálem, Lhasza, Bagdad, Managua. Jeruzsálem neve arameus származék, jelentése 'Isten alapítása'. Lhasza tibeti nyelven annyi, mint 'istenország', Bagdad nevét az óperzsából és az arameusból is magyarázzák, az előbbi esetben 'Istentől adott', 'isteni adomány' az értelme, az utóbbiban viszont 'juhakol'. Managua nevének guarani nyelven van értelme: 'esőszellem'.

Érdekes név Buenos Airesé, Argentína fővárosáé. Jelentése 'jó szelek, hátszelek'. A város teljes neve régebben Puerto de Nuestra Senora Santa María del Buen Aire volt (azaz 'a jó szél Boldogasszonyának, Szűz Máriának a kikötője’). Burma fővárosát, Rangunt eredetileg Yan Konnak hívták, amelynek az a jelentése, hogy 'a harc vége'.

Kairónak a névadási körülményei a különlegesek. A várost a Mars bolygóról nevezték el 969-ben, ugyanis Dzsauhar fátimada hadvezér abban az órában kezdte építeni a tábort, amelyet az asztrológusok szerint a Mars uralt.