Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a hipertónia világszerte évente 8 millió ember életét követeli. A gyógyszeripar folyamatosan újabb és újabb vérnyomáscsökkentő gyógyszert állít elő. Ugyanakkor olyan gyógymódoknak vagyunk birtokában, amelyeknek hatásuk farmakológiailag is igazolt. Már őseink is számos növényt használtak fel különböző szív- és érrendszeri megbetegedések, többek között a vérnyomás gyógyítására, és manapság is sok növény áll rendelkezésünkre, ám mégis kevés gyógynövény alkalmazható az eredményes kutatás hiánya miatt.
Az emberiség egész történelme során a növények képezték a gyógyítás alapjait. Mivel a tudomány mára már nagy mértékben felismerte a civilizációs betegségeket, mint az elhízás, cukorbetegség vagy magas vérnyomás, így az alábbi és még sok más betegség megelőzésében és kezelésében nem csak szintetikus gyógyszereknek van jelentőségük, hanem számos gyógynövénynek is. Napjainkban a magas vérnyomás népbetegségnek számít az egész világon. A vérkeringés szállítja el a vért testünk minden részéhez. Vérünk juttatja el az oxigént, tápanyagokat és különböző szabályozó anyagokat a szervekhez, valamint eltávolítja az anyagcsere végtermékeit. A vérnyomás pedig nélkülözhetetlen a vérkeringés fenntartásához. Mivel a magas vérnyomás legtöbbször évekig nem okoz tünetet, ezért „csendes gyilkosnak” nevezik, és már csak akkor derül ki, amikor valamely létfontosságú szerv károsodott és megjelennek a tünetek. Viszont ekkor már komoly kockázatai vannak, mert gyakran okozhat agyvérzést vagy szívrohamot. A hipertónia egyik legfőbb kiváltó okának az elhízást tartják, valamint a kor előrehaladtával nő a magas vérnyomás megjelenésének kockázata. Azonban a közhiedelemmel ellentétben nem csak felnőtteket és időseket érint. Az alacsony vérnyomás nem számít veszélyes betegségnek, mégis legmegfelelőbb, ha normál szinten tartjuk. Erre különböző gyógyszerek illetve alternatív kezelések vannak.
Vérnyomásszabályozó gyógynövények
Ahhoz, hogy bővíteni tudjuk ismereteinket ebben a témában, szükségszerű tisztában lenni néhány alapfogalommal, mint a gyógynövény, drog vagy hatóanyag. Gyógynövénynek nevezzük azt a növényt, amelynek valamely szervében lévő hatóanyagáért alkalmazzák a gyógyászatban. Ritkán használják friss állapotában, hanem rendszerint megszárítva. A gyógynövények hatóanyagtartalmú megszárított részét nevezzük drognak. „Hatóanyagnak pedig azokat a növény különböző részeiben felhalmozódó anyagokat nevezzük, amelyek kedvező hatást gyakorolnak az emberi szervezetben lejátszódó élettani és kórfolyamatokra, és így járulnak hozzá a betegségek megelőzéséhez és gyógyulásához.” (Babulka, 2004).
Fehér fagyöngy (Viscum album L.)
A fehér fagyöngy (1. ábra) erős hatású polipeptid keveréket tartalmaz (cisztein és viszkotoxin-A2, -A3 és -B). A drogban található egy bázikus viszkumprotein komplex, ezenkívül különböző lektinek. Jellemző továbbá a fenilpropán- és lignánszáramzékok, kávésavszármazékok, flavonoidok, biogén aminok (kolin) valamint a egyes poliszacharidok. A fiatal és puhafákon élősködő drogban magasabb, az idős és keményfákról származó mintákban alacsonyabb kolintartalom lelhető.
1. ábra. Fehér fagyöngy (Viscum album) (fotó: Gianluca Nicolella)
Vizes kivonata szájon át adagolva vérnyomáscsökkentő, vérnyomásszabályzó valamint kardiotonikum. Állatkísérletek igazolták, hogy a fagyöngy csökkenti a vérnyomást, de a mai napig sem tudják, hogy pontosan melyik hatóanyag felelős ezért a hatásmechanizmusért. Görcsoldó, valamint belső vérzéseket megszüntető és szívműködést serkentő hatású. Gátolják a tumorsejtek osztódását. A legnagyobb gyógyhatása a nyárfán élősködő fagyöngynek van. Mellékhatásként jelentkezhet hidegrázás, mellkasi fájdalom, allergiás reakciók.
Felhasználását tekintve gyári készítmények formájában kórosan magas vérnyomás, ízületi gyulladások és daganatos megbetegedések kezelésére alkalmas. Gyógyteának elkészítve más drogokkal együtt enyhe vérnyomás csökkentésére használják. Nőknek kedvező a fagyöngytea, mivel megszünteti a menstruációs zavarokat, valamint a klimax időszakát kedvezőbbé teszik, míg a friss leve meddőség ellen is hatásos. Termése megéve mérgező, azonban ha disznózsírral összekeverve kenőcsöt készítünk belőle, fagyás esetén külsőleg alkalmazva igen hatásos.
Galagonyfajok (Crataegus spp.)
A növény jellemző hatóanyagai az oligomer procianidinek. További hatóanyagok a flavonoidok (rutin, vitexin), kavésav és klorogénsav, valamint az alifás aminok és a triterpénsavak ( uzolsav, krategolsav).
A galagonya közvetlenül befolyásolja a szívizom munkabírását. Javítja a szívösszehúzódások erősségét és a szívizom vérellátását, valamint tágítja az ereket. Szívelégtelenség, koronária és magas vérnyomás esetén a galagonya igen nagy mértékben segít. Ugyanis gátolja az angiotenzint előállító enzim működését, ami a vérerek összehúzódását segíti elő. Így tágítja a a verőereket. Ezáltal javítja a szívizom vérellátását és gátolja az anginás rohamokat. Az összehúzódott verőerek magas vérnyomást eredményezhetnek, ezért a galagonya az erek elernyesztésével az enyhébb hipertónia kezelésére is alkalmazható. Mivel nyugtató hatása is van, az álmatlanságtól szenvedők szedhetik altatószerként. Számos kísérlet bebizonyította, hogy galagonya fontos szerepet játszik a kollagén védelmében, így az ízületi gyulladás gyógyításában is felhasználható. A galagonya sokak szerint az egyik legbiztonságosabb gyógynövény, viszont mellékhatásként előfordulhat émelygés, izzadás és bőrkiütés.
A népi gyógyászatban leveleit és virágzó hajtásait gyógyteának elkészítve használják szívfájásra, gyors szívverésre és magas vérnyomásra. A szívbetegség típusától függően a galagonya ajánlott napi adagja 300-500 mg tabletta, és napi egy teáskanál vagy evőkanál tinktúra formájában. Azok is szedhetik, akik a szívbetegség kialakulásától is tartanak, csak kevesebb mennyiségben. A galagonya hosszú távon és késleltetve hat, ezért hónapok is eltelhetnek, mire kifejti jótékony hatását.
A népi gyógyászatban bélférgességben régóta alkalmazzák, valamint a magas vérnyomásos betegek napi 2-3 cikkelyt rendszeresen fogyasztva is hatásosnak bizonyult. Egészségmegőrzésre vagy magas koleszterinszint csökkentésére ajánlott bevenni naponta egyszer 400-600 mg fokhagymakészítményt. Ez az adag megnégyszerezhető megfázás és influenza esetén. Fertőzött bőrfelületre felvitt fokhagymaolaj vagy az összezúzott friss fokhagymagerezd egyes bőrproblémáknál (rovarcsípés, szemölcs) igen hatásos lehet.
A fokhagyma számos étrend-kiegészítőként kapható, mint például tinktúra (2. kép), kapszula, tabletta (2. kép), géltabletta, olaj vagy por, viszont ahhoz, hogy a teljes gyógyhatását tapasztaljuk, nyersen kell fogyasztani.
2. kép. Fokhagyma tinktúra és tabletta (fotó: Kovács Edina)
A felsorolt gyógynövényeken kívül, még számos egyéb gyógynövény is vérnyomásszabályozó hatással rendelkezik. Ilyen például a kis meténg (Vinca minor L.), szúrós gyöngyajak (Leonurus cardiaca L.), fekete ribiszke (Ribes nigrum L.).
Irodalomjegyzék
1. Bernáth J.: 2000. Gyógy- és aromanövények, Budapest, Mezőgazda Kiadó
2. Lesley B.: 2009. Fűszer- és gyógynövnyek, Budapest, Tiramix Kft.
3. Lakin, A. L., Walker, A. F., Cormack, J.: 2000. Vitaminok, gyógynövények, ásványi anyagok. London, The Reader’s Digest Association Limited.
4. Horváth L.: 1998. Funkcionális anatómia, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
5. Rápóti J., Romváry V.: 1997. Gyógyító növények, Budapest, Medicina Könyvkiadó.
6. Racz, G., Rácz-K, E., Laza, A,: 1984. Gyógynövényismeret, Bukarest, Ceres Könyvékiadó,
7. Kékes E.: 1997. Tudnivalók a magas vérnyomásról, Budapest, Springer Hungarica Kiadó Kft.
8. Vörös É.: 2008. A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára, Debrecen, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának sokszorosító üzeme,
9. Babulka P.: 2004. Ismerjük fel a vadon termő gyógynövényeket, Budapest, Gabo Könyvkiadó.
10. Horváth L.: 1998. Funkcionális anatómia, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
.jpg)
