A Magyar Napló kiadásában 2023-ban jelent meg Cs. Varga István „Hagyatékból - ÖRÖKSÉG” című könyve, melyben a hazai iskoláztatás útmutató intézményének, a bencés gimnáziumnak, s tanárai példás tevékenységének állít méltó emléket a szerző. A 326 oldalas kötet minden fejezete tanúságtétel: emlékezés és vallomás; az elődök által képviselt értékek tisztelete és becsülése.
„Ora et labora – Imádkozzál és dolgozzál” jelmondat a bencés életvitel lényege – írja a szerző. Ennek a kötelességtudatnak az eredménye, érdeme az az évezredes kulturkincs, amely krónikákban, kódexekben maradt ránk, s az antik kultúra, az irodalom, a művészetek, a tudományok értékeinek megőrzését szolgálta és szolgálja. A bencés kolostorokban az Isten- és emberszeretet megvalósításában a vallásos életvezetés, a fizikai és szellemi munka gyakorlásának egysége volt a követendő cél, az eszmény. Ennek megfelelően az imádság és a munka határozta meg a napirendet. Tudták: „A tétlenség a lélek ellensége!” Minő bölcs, megszívlelendő gondolat!
A szerző kiváló ténymegállapításai közül számomra az egyik legfontosabb üzenet: „A középkori művészet, építészet, zene, festészet, szobrászat is bizonyítja, hogy a középkorban a maihoz képest fejlettebb volt a spirituális érzék általi tapasztalat, amely éppúgy része a valóságnak, mint az egzakt világ.” Miért olyan fontos ez? Mert az üzenet tartalmazza a tudományok közti koncentrációt, a kapcsolatot az igaz, szép, jó, isteni megjelenítése között, ami a középkorban minden alkotás sajátja volt. Hogyan tanítottak ezzel? Magas fokon, a teljességgel! Kik voltak a bencések? A tanítás mesterei!
Bencés hagyaték a „Mária-kultusz.” Felemelő Cs. Varga István megállapítása: „a bencések nemzeti kultúránkat teljesebbé tették, megszentelték.” Ők a szerzői, másolói a „Boldogasszony Anyánk”, az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” népénekeknek, melyek néphimnuszaink voltak századokon keresztül. Minden sorskérdésben Mária segítségét kérték elődeink István királyt követően is… Ez a Mária-kultusz az alapja a magyar és lengyel testvérnép ragyogó vallási és kulturális rokonságának is. De jó lenne, ha az országvezetők kicsit jobban ismernék gyönyörű, békét teremtő történelmünket is!
Kik azok a híres bencés mesterek, akiket mindnyájunknak ismernünk kell? A szerző bemutatja, példát állít Guzmics Izidor tevékenységével, aki részt vett a Magyar Tudományos Akadémia megszervezésében. Rónai Jácint, Rómer Flóris, Czuczor Gergely, Jedlik Ányos a magyar tudomány művelői, képviselői a bencés rend egykori győri diákjai és tanárai, akiknek a nevét nemcsak a győri, hanem országszerte működő jeles iskolák választották névadójuknak követendő példaképül.
Az oktatás létfontosságú nemzeti feladat a kultúra közvetítésében. A bencések egy évezreden át „ablakot nyitottak a világra, ajtót, kaput is a magyarság számára”. Mit jelent ez? Szóljon a szerző: „A bencés rend szellemisége keresztény, római katolikus, vagyis egyetemes, magyar és európai. A bencések mindig a teljesség jegyében munkálkodtak az emberért, a hit és a kultúra összhangjáért, az egyházért, a hazáért és a tudományért. Tudták: a hitnek szüksége van a kultúrára, a kultúrának pedig a hitre.”
Ezen hitvallás jegyében állítja elénk elsőként Cs. Varga István Czuczor Gergely bencés szerzetes, költő, nyelvész életművének fő jellemzőit, aki – mint írja – napjainkra méltatlanul még az irodalomtörténeti szintézisből is kimaradt, holott „a magyar valóság elidegeníthetetlen része. A népies költészetben Petőfi elődje, a latinos verselésben Berzsenyi örököse, a hősi költészetben Vörösmarthy társa…Építője volt annak a Magyar Templomnak, amelyet ezer éven át sokszor leromboltak, felgyújtottak, megrongáltak, meggyaláztak, mégis mindig, ma is újraépül.” Czuczor Gergely hite és magyarsága méltó példakép.
S az egykori bencés diák, az irodalomtörténet professzora, Cs. Varga István úgy tekint bencés tanáraira, mint sziklatömbökre, s példát állít tiszteletükre mindnyájunknak.
Dr. Nádasi Alfonz, az etikumra emelt minőségeszmény, aki lélekben és igazságban élt és tanított. Kereste és átadta az igazság szeretetét, életének két tartó pillére: a hit és a magyarság szeretete és szolgálata volt. Kitűnő emberismerő volt, megvetette a jellemtelenséget, a méltatlanságot. Hagyatéka, örökségünk: A Jézus-eszmény: Én vagyok az Út, Igazság és Élet. „Tudta, hogy Isten- és emberszeretetre vagyunk kötelezve, de azt is, hogy igazság nélkül szeretetünk hamis. Szigorú volt, de sosem az embert, hanem a méltatlanságot, tisztességtelenséget ítélte el.”
Dr. Bánhegyi Jób, a bencés tanáreszmény Sövényházán (ma Győrsövényház) született, s ott kezdte tanulmányait az apja vezette osztatlan elemi iskolában, majd a győri bencés gimnáziumban folytatta 5 éven át, s Pannonhalmán fejezte be azt érettségi vizsgával. „A Regula szellemében, servus fidelis szellemiségű bencésként munkálkodott: A magasabb lehetőségekből kiszorítva, Bethlen Gábor intelme szerint cselekedett: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Diákjait a maga magas mércéje szerint lelkes hivatástudattal tanította. Mindig a jót kereste bennük.”
Aranymiatyánk Jáki Sándor Teodóz atyáról, aki talentuma mellett sugárzó személyiség volt. Az emberi gondolkodás természetéről azt vallotta: „Kreativitásunk összefügg gazdag kultúránkkal, nyelvünkkel és főképpen hitünkkel.” Személyiségének titka: a tiszta lélek, aki a kapott talentumot mások javára fordította. „Valahányszor hazajött a határainkon túlélő – ránk még mindig fölnéző testvéreik közül – mindig megerősödött hitében és magyarságtudatában, valamint az irántuk való csodálatában.”
A kötet második része a kortársak: Jáki Szaniszló Galilei kutató, Bánhegyi Miksa, a pannonhalmi Nagykönyvtár igazgatója, Kemény Dózsa győri és pannonhalmi bencés tanár, Korzenszky Richárd bencés perjel; a jeles diáktársak és a barátok: Nagy Gáspár akadémikus, iskolateremtő professzor, Barsi Balázs ferences szerzetes, Jáky György építő- és képzőművész példás emlékezete.
Cs. Varga István, az irodalomtörténet professzora kötete páratlan példa a magyar kultúrában. József Attila üzenete: „jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!” jár az eszembe, mert a kötet lélekemelő, nagyon szép nyelvezettel az igaz, jó, szép, isteni gyönyörű egysége.
Hagyaték és örökség a kötetben szereplő jeles tanárok, diáktársak életútja, munkássága, embersége és magyarsága. Példát mutatnak a hit és kultúra szerepéről az életvezetésben. Köszönet érte a szerzőnek! S mi a mi feladatunk? Példát adni Isten- és emberszeretetünkről, s megerősíteni azt C. G. Jung üzenetével:
Mi indít valakit arra, hogy a maga útját járja ?
Ez a rendeltetés!
A valódi személyiségnek mindig megvan a rendeltetése,
amelytől nincs menekvés.
Ez a küldetés Isten törvényeként hat.
Akinek rendeltetése van, hallja a belvilág hangját,
Ő elhivatott”
.jpg)
