- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy az emberi testben keringő vér körülbelül egy perc alatt tesz meg egy teljes kört?
155. szám - 2017. augusztus
Származékszó magánhangzójának megrövidüléseA magyar nyelvben a magánhangzók időtartambeli különbségének jelentést megkülönböztető szerepe lehet. Ez gyakran olyan származékszavakban jut kifejezésre, amelyekben az alapszó magánhangzója megrövidül: húz – huzat, szűr – szüret, légy – legyez, bír – birtok, fűz – füzet, fúr – furat, ír – irat stb.
|
4
|
Amikor arra figyelmeztetünk valakit, hogy zavar bennünket a légáramlás abban a helyiségben, amelyben tartózkodunk, nem is gondolunk arra, hogy az általunk említett huzat főnév összefüggésben van a húz igével. A szőlő szüretelése sem feltétlenül a szőlőlé megszűrését juttatja eszünkbe. A kezében legyezőt tartó dáma fejében sem biztos, hogy a legyek elriasztása jár. Az efféle főnevek nemcsak alakjukban távolodtak el alapszavuktól, hanem gyakran jelentésükben is. Az, hogy megrövidült bennük az alapszó magánhangzója, csupán formai változás, nem szükségszerű, hogy a tartalom megváltozásával is együtt járjon. Számos esetben viszont erre is sor kerül. Tudjuk, hogy mást jelent a huzat, mint a húzat (az előbbi a levegőnek zárt térben való áramlása, az utóbbi pedig arra utal, hogy valakivel húzást végeztetnek), valamint a szüret sem azonos a szűrettel (az egyik az érett szőlő leszedésével, kisajtolásával kapcsolatos őszi gazdasági munkák összefoglaló neve, de az ekkor tartott mulatságra és a szőlőnek betakarított termésére is vonatkozhat, olykor más gyümölcs betakarítására, illetve a betakarított termésre is mondják, sőt valaki számára különösen kedvező alkalomra, körülményre is lehet utalni vele; a másik, vagyis a szűret igei jelentést hordoz: másra bízza a szűrés műveletét. A legyező alapszava, a legyez ige elsősorban azt jelenti, hogy a levegőt mozgatva hűsít valakit vagy valamit', van továbbá 'gyengéden simogat', 'a levegő mozgásával szít' és 'valakinek hízeleg, kedveskedik' értelme is, és csak mellesleg fejez ki olyan jelentést, amely a légy főnévhez kötődik: 'úgy csapkod, hogy elűzze a legyeket, rovarokat'. A húz igéből nemcsak a léghuzatot jelölő főnév jött létre, hanem egy másik is, amely ágyneműnek külső, lehúzható burkolatára, illetve bútornak, ruhának védőhuzatára vonatkozik. A birtok főnév is többféle jelentést hordoz: 'valakinek valóságosan a hatalmában levő vagyontárgy', 'valakinek a tulajdonában levő földterület', a választékos beszédben 'valaminek a bírása, birtoklása, valamivel való rendelkezés', a nyelvtanban pedig 'birtokszó'. Hasonló hangzású párja, a bírtok a bír igének kijelentő módú, többes szám második személyű alakja, A füzet jelenthet borítólapok közé fogott, papírlapokból összefűzött, írásra használható tömböt, kisebb terjedelmű fűzött nyomtatványt, folyóiratnak, sorozatnak egy-egy számát, a kereskedelmi szóhasználatban pedig szabványos mennyiséget: tíz ív írópapírt vagy öt ív levélpapírt. Párja, a fűzet a fűz igének műveltető képzős származéka. A furat a műszaki nyelv szava, fúrásra, fúrólyukra, szegecs kifúrt hegyére, illetve csövek, gépelemek hengeres fejére vonatkozik. A fúrat a fúr ige műveltető származéka, 'odahat, hogy valamit fúrjanak', valamint 'fúrásokat végeztet' értelemben használatos. Az irat főnév jelölhet ügyiratot, személyi okiratot, följegyzést, régen irodalmi műre is mondták. Az írat szintén műveltető képzős ige, írásra való felszólításra vagy kérelemre, illetve ingatlannak az átruházására lehet vele utalni. A hosszú magánhangzós igék származékai közül némelyek nem alkotnak ilyen párokat: türelem, bizalom, füzér, huzal, szivacs, szivattyú, szivárvány. A tűr, a bízik, a fűz, a húz, a szív igének egyébként hosszú magánhangzós származéka is van. Pl. tűrhető, bízvást, fűtő, húzás, szívós. A szóban forgó rövid magánhangzós szavaknak nemcsak alaktani és jelentéstani jelentőségük van, hanem helyesírási is. Rendhagyó írásmódjukra nem árt külön felhívni a figyelmet. |
Kapcsolódó cikkek
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata