- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy noha a világon mintegy 30000 emberi fogyasztásra alkalmas növényfaj létezik, a világ élelmiszereinek 90 százaléka mindössze 20 fajtából készül?
154. szám - 2017. július
Vonzatok közötti jelentésmegoszlásFontos szerepük van a nyelvben a vonzatoknak, annak az állandósult mondattani viszony kifejezőeszközeinek, amelyben bizonyos szavak a szerkezetileg hozzájuk tartozó szavaknak mindig azonos nyelvtani alakját kívánják maguk mellé. Bizonyos vonzatok szinte párjai egymásnak, de ennek ellenére határozottan el lehet különíteni egymástól a jelentésüket.
|
6
|
Számos vonzatpár (és vonzatsor) tagjai között jelentésmegoszlás figyelhető meg. Például a kínál valakit valamivel megvendégelésre utal, a kínál valakinek valamit pedig arra, hogy megvételre ajánl, a szán valakit valamiért voltaképpen sajnálatot fejez ki, a szán valamit valakinek ezzel szemben azt, hogy neki akarja adni; a valaminek szán valakit vagy valamit arra vonatkozik, hogy az illető eltervezi, mi lesz a másikból, valamilyen célra kijelöli; a valamire vagy valahova szán értelme: valamilyen célra fel akarja használni; a valamire szánja magát pedig azt jelenti, hogy eltökéli magát valamire, vállal valamit. A kér valamit valakitől vonatkozhat használati tárgyra, szálláshelyre, segítségre stb., a kér valakit valamire pedig szívességre, cselekedetre. A nyúz valamit valamiről rendszerint azt jelenti, hogy állatról a bőrt fokozatosan lefejti, a nyúz valakit valamiért viszont átvitt értelemben használatos a bizalmas közlésben (hajszol, zsarol, bosszant, gyötör). Az sem mindegy, hogy valamiről biztosítunk valakit, vagy valakinek biztosítunk valamit. Az első esetben igyekszünk meggyőzni róla, illetve megnyugtatni a dolog felől, a másodikban pedig megadjuk, nyújtjuk, lehetővé tesszük neki. Olykor csupán árnyalatnyi a jelentéskülönbség a párban levő vonzatok között. A bámul valakit vagy valamit azt fejezi ki, hogy ráérősen, csodálkozva nézi, a bámul valakire vagy valamire pedig azt, hogy meglepődve, értetlenül, hosszasan nézi. A valamiből valamit következtet inkább határozott dologgal van összefüggésben, a valamiből valamire következtet pedig határozatlanabbal. Bizonyos esetekben nem annyira jelentésbeli, mint stiláris eltérés figyelhető meg a vonzatok között: valakivel csatázik vagy valaki ellen csatázik (az utóbbi keményebb fellépést sejtet); csavar valamit vagy csavar valamin (az első közönségesebb, mindennapibb, a második különlegesebb, választékosabb); valakihez vagy valamihez hasonlít, illetve valakire vagy valamire hasonlít (a -hoz, -hez, -höz ragos vonzat megszokottabb, mint a -ra, -re ragos vonzat); vár valakit vagy valamit, illetve vár valakire vagy valamire (a tárgyragos vonzat inkább magára a személyre, az eseményre, a járműre stb. összpontosítja a figyelmet, a határozóragos vonzat pedig a megérkezésre, az eseménynek a bekövetkezésére). Mindezek a példák azt mutatják, hogy a szavak (főként pedig az igék használati értékét) vonzataik is befolyásolják: megváltoztathatják értelmüket, esetleg módosítanak rajta, vagy pedig érzelmi-hangulati többletet adnak nekik. Egyes vonzatpárok tagjai között kiegyenlítődés következik be. Manapság például a megismertet valakit valamivel és a megismertet valamit valakivel rokon értelműnek számít, háttérbe szorul a köztük levő jelentéskülönbség. Erről tanúskodik az a mondat, amellyel egy gyűlésen az elnök rátér a következő napirendi pontra: „Most pedig megismertetném a jelenlevőket a tervezettel!" A tagság figyelmesen hallgatja az elnök szavait, az emberek nem is gondolnak arra, hogy most (legalábbis nyelvileg) rászedték őket, nekik kell a tervezetet megismerniük, nem pedig a tervezetnek őket. Mit számít azonban ez a kis logikátlanság, ha már elfogadta a nyelvszokás, és a kézikönyvek is szentesítették, legfeljebb azok igyekeznek a megismertet valamit valakivel vonzatot használni helyette, akik tudatosan választékosságra törekszenek. A szóban forgó vonzatpárhoz hasonlóan problematikus az oktat valakit valamire, illetve oktat valamit valakinek pár is. Az oktat tárgyas ige eredeti jelentése 'valakit valamire tanít'. A 'valamit valakinek tanít’ jelentést csak újabban vette fel, miután a tanít igével szemben az oktat hivatalos használatú lett (és a beszélők kiegyenlítették a jelentésüket), a népoktatás, felnőttoktatás stb. főnéven kívül többek között a nyelvoktatás (idegen nyelv tanítása), a zeneoktatás stb. főnév is létrejött. |
Kapcsolódó cikkek
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- Az idők árját ismerő
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata