- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy honnan ered az óperenciás tenger kifejezés? A honfoglaláskor Magyarországhoz tartozott egy rész a mai Aausztria és Morvaország területéből. Itt folydogált az Ober-Enns folyó,ami az országunk határát jelentette akkoriban. Valószínűleg az erre vetődő vándorlegények rosszúl ejtették ki az Ober-Enns nevét, s amikor hazatértek messzi útjukról, arról meséltek,hogy túl jártak még az "Óperencián is"
130. szám - 2015. július
Régi gyártók, mai gyárakA gyár főnév a reformkorban keletkezett, 1830-ból van rá az első adat, előtte fabrikának, manufaktúrának mondták az ipari üzemet. A gyár szót a gyárt igéből vonták el, amely igen régi eleme nyelvünknek…
|
6
|
A gyárt ige ótörök eredetű, a török szó az 'illik, megfelel' jelentésű yara- ige -t műveltető képzős származéka. A törökség minden ágában vannak megfelelői. A török yarat szóból a magyarban járat, gyárat, majd pedig gyárt lett, valószínűleg folyamatos cselekvésű melléknévi igenevének képzésekor (ugyanis kiesett a nyílt szótag magánhangzója): járató v. gyárató = jártó v. gyártó. A j és a gy kettőssége számos középkori foglalkozásnévben megtalálható. Jellegzetes régi foglalkozásnév a szíjgyártó vagy szíjjártó, a középkorban gyakoribb volt, mint a megfelelő jelentésű tímár vagy szíjas, továbbá az üstgyártó v. üstjártó, az aknajártó v. aknás (aki sóaknakészítéssel foglalkozott), a pajzsgyártó, pajzsjártó v. pajzsos (azzal, hogy ez az utóbbi pajzzsal fölszerelt katonára is utalhatott), az erszénygyártó, erszényjártó v. erszényes stb. Az asztalost annak idején olykor asztalgyártónak v. asztaljártónak is nevezték; a kádast vagy kádárt hordógyártónak, hordóverőnek, pintérnek; a szekerest vagy kerekest szekérgyártónak, szekérmívesnek, bognárnak, kerékgyártónak, kerékjártónak v. kerékfúrónak; az üvegest üvegjártónak v. üvegablakjártónak; a tegzest tegezgyártónak; a nyergest nyereggyártónak v. nyeregjártónak; a szitást szitagyártónak v. szitakötőnek; a kötélverőt vagy kötelest kötélgyártónak v. kötélszaggatónak; a teknőst tekenőjártónak v. tekenőcsinálónak stb. Miután a kézműipar jelentősége fokozatosan háttérbe szorult a gyáriparral szemben, megszaporodtak a gyár utótagú megnevezések. Az előtag rendszerint azt a jellegzetes terméket nevezi meg, amely a gyárban készül: papírgyár, cukorgyár, bútorgyár, textilgyár, cipőgyár, gépgyár, csokoládégyár, konzervgyár, üveggyár, téglagyár, gyufagyár stb. Ezeknek az összetételeknek az analógiájára a későbbiek során különféle olyan, részint népnyelvi, részint sajtónyelvi szavak jöttek létre, amelyek első hallásra furcsának tűnnek: tejgyár, kendergyár, vasgyár, házgyár, baromfigyár v. csirkegyár stb. A tejgyár voltaképpen olyan üzem, amelyben a tejet szállítható és tárolható állapotba hozzák, valamint tejtermékeket készítenek. A kendergyárban kendernek fonallá való feldolgozását végzik. A vasgyár olyan létesítmény, ahol különféle árucikkeket készítenek vasból. A házgyárnak nevezett üzemben nagy épületelemeket gyártanak, melyeket gyorsan össze lehet szerelni az építkezés helyszínén. Ezt a megnevezést nem annyira a népnyelv, mint a sajtónyelv használja. A baromfigyár (illetve csirkegyár) viszont a baromfikombinátnak a sajtónyelvi megnevezése. Még a szójagyár főnév is előfordul a nyelvhasználatban. Csupán az igen tájékozatlanok vélhetik, hogy a szója gyáripari termék (akiknek tejeskávét adó tehénről is vannak elképzeléseik). Azt olvashattuk egy alkalommal az újságban, hogy a becsei labdarúgóklubnak a szójagyár és az agráripari kombinát a fő támogatója. Az óbecseiek szójagyárnak a Sojaprotein üzemet nevezik, amely szójalisztet, szójakockát, szójapelyhet egy egyéb, szójából készült terméket állít elő. A szójának, egy hüvelyes növénynek a termése, a szójabab szolgál alapanyagul ezekhez a készítményekhez. Noha első hallásra furcsa szó a szójagyár (és a többi hasonló megnevezés), voltaképpen hasznos, hiszen a kevésbé igényes szóhasználatban hosszabb, bonyolultabb megnevezést helyettesít. A mindennapi társalgás nyelvében, riportban, magánlevélben stb. fölösleges a szójafeldolgozó üzem megnevezést használni, megteszi a közönségesebb szójagyár is. A nyelvhasználatban az efféle logikátlan szavaknak is lehet létjogosultságuk, meghatározott szerepük, nem kell feltétlenül kárhoztatnunk őket. Voltaképpen számos logikátlanság él és virul nyelvünkben: szénát kaszál, halászlé, napfelkelte, csillaghullás, leszáll a vonatról stb., noha a füvet kaszálják, halnak a levét főzik, a Föld fordul reggel a Nap felé, meteoritok hullnak, az ember lelép a vonatról stb. |
Kapcsolódó cikkek
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Apáczai Nyári Akadémia - 2015
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- XVI. Fizika-kémia tehetséggondozó diáktábor
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Erdélyben jártak a vajdasági diákok
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- Bulizva tanulni?!
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata