- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy noha a világon mintegy 30000 emberi fogyasztásra alkalmas növényfaj létezik, a világ élelmiszereinek 90 százaléka mindössze 20 fajtából készül?
161. szám - 2018. február
Ki köszön előbb?A társadalmi érintkezésnek egyik fontos mozzanata a köszönés, több rétű kommunikációs szerepe van…
|
5
|
Az udvariasságnak olyan megnyilvánulásáról van szó, amely az emberek találkozásakor jelzi a kapcsolat felvételére való készséget, illetőleg kifejezi embertársaink iránti tiszteletünket vagy együvé tartozásunkat, általa tudatjuk valakivel, hogy felismertük (például a tömegben), segítségével hívjuk fel jelenlétünkre a figyelmet, vele kezdeményezünk ismeretlen emberrel beszélgetést stb. A köszönésnek többféle formája is lehet: nyelvi és nyelven kívüli. A nyelvi jelekből felépülő köszönések között vannak hagyományosak és alkalmiak. A hagyományosaknak egy része hivatalos (jó napot, a viszontlátásra, jó reggelt), ezek idegenek között, hivatalos érintkezés alkalmával, illetve nagy korkülönbség vagy rangkülönbség esetén használatosak; más részük pedig bizalmas (szervusz, csókolom, szia, viszlát stb.), ezek ismerősök, barátok, családtagok között jutnak kifejezésre. Alkalmibb jellegűek a köszönéspótló üdvözlésformák. A beszélők olykor nem konvencionális formát használnak, hanem a beszédhelyzetnek megfelelő megszólítást, kérdést, felkiáltást tesznek alkalmilag az üdvözlés, a köszönés funkciójába (Ezer éve nem láttalak!, Hogy vagy?, Hát te hol jársz itt?, Mi szél hozott erre?, Nahát, kit látok!). Az efféle üdvözlések sajátos színezetet adnak a társalgásnak, az emberek közötti érintkezésnek. A köszönés, köszöntés történhet gesztusokkal, mozdulattal vagy arckifejezéssel (kézfelemeléssel, integetéssel, kézfogással, meghajlással, főhajtással, kalaplevétellel, mosollyal, kacsintással, biccentéssel stb.). Általában az köszön elsőnek, aki belép valahová, továbbá a fiatal az idősebbnek, az alacsonyabb beosztású a rangosabbnak stb. Az egyforma korúak vagy rangúak közt tetszőleges a köszönési sorrend: amelyik előbb észreveszi a másikat, az köszön elsőként. Abban az esetben, ha kombinálódnak a szempontok, alkalmi mérlegelésre van szükség. Ha például idősebb személy lép be fiatalabbnak a lakásába, az érkezőnek kell előbb köszönnie. Ilyen helyzetben akkor lehet indokolt a házigazda előzékenysége a köszönésben, ha a vendég egyúttal rangosabb is, vagy ha jóval idősebb, tehát amikor a tiszteletadás mozzanata fokozottabban jut kifejezésre. Vendéglőben, üzletben, műhelyben, rendelőben és mindazokon a helyeken, ahol valamilyen szolgáltatást nyújtanak az embernek, célszerű, hogy az alkalmazott, a szolgáltatást végző köszönjön elsőnek. Ezzel voltaképpen jelzi, hogy fontosnak tekinti az ember látogatását, hogy betért egy italra, hogy itt vásárol, hogy ide hozta javítanivalóját, hogy egészségi állapotának javítását szakembertől reméli. A szolgáltatást végzőnek ez a gesztusa bizalmat ébreszt a betérőben maga és szolgálata iránt, bátorítja a szolgáltatás igénybevételére. Ez még akkor is követendő modell lehet, ha a szolgáltatást végző rangosabb az átlagosnál, például orvos. Köszönésre persze nem mindig van alkalom: nagy a zaj, nagy a forgalom, rosszak a látási viszonyok. A szolgáltatást nyújtónak azonban a nehézségek ellenére is arra kell törekednie, hogy elköszönjön a vendégtől, a vásárlótól, az ügyféltől, a pácienstől, hogy az illető ne keserű szájízzel távozzon, hanem azzal a gondolattal, hogy ide máskor is szívesen eljön. Ismeretlen ember megszólításához mindenképpen odatartozik a köszönés, hiszen általában valamilyen segítséget várunk tőle, nem ok nélkül fordulunk hozzá. Kortól és rangtól függetlenül illik köszönni annak az ismeretlennek, akit megszólítunk, hiszen, ha rövid időre is, személyes kapcsolatba kerülünk vele azzal, hogy útbaigazítást kérünk tőle, felvilágosítást szeretnénk kapni vagy csomag felsegítésében várunk segítséget. |
Kapcsolódó cikkek
- Hitvallás és küldetés
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata