Idegen észjárást követő igék

A túlszavaz is idegen észjárást követő igék közé tartozik. Azt a jelentést tulajdonítják neki, hogy 'valamit vagy valakit szavazatával folyton elvet'. Voltaképpen a szerb nadglasavati ige megfelelője akar lenni. Vajon szükség van-e a túlszavaz igére? Ilyen jelentésű szó talán kellene, hiszen a leszavaz ige nem fejez ki gyakorító jelentést, mint a szerb nadglasavati a nadglasiti igével szemben. A túl igekötőnek nincs olyan jelentése, amely erre a szerepre alkalmassá tenné ('valamely határvonalnál tovább jutva, illetve távolabbra irányulva', 'valakihez, valamihez viszonyítva nagyobb mértékben, őt vagy azt meghaladva', 'túlságosan'). Ha az 'állandóan, folyton leszavaz' jelentésnek megfelelő igét akarnánk alkotni, akkor ezt inkább gyakorító igeképzővel kellene cselekednünk. Persze az ilyen ige (például leszavazgat) eleinte szokatlan lenne.

Itt van továbbá az elpolitizál ige. Ez viszont a szerb ispolitizirati nyomán keletkezett. Jelentése 'politikai kérdést csinál valamiből, politikai síkra viszi át a dolgot'. Az el igekötőnek igen szerteágazó jelentésváltozatai vannak, végeredményben az említett jelentés is kifejezhető vele. Lehetséges, hogy idővel nem látunk majd benne semmi különöset.

Az aláértékelődik ige inkább visszaható alakja miatt problematikus, mint igekötője folytán. A sajtónyelv tudniillik már korábban is használta az aláértékel igét 'leértékel, lebecsül' jelentésben, úgymond választékos forma gyanánt. A szerb potceniti / potcenjivati igének nincs is visszaható alakja, úgyhogy az aláértékelődik a mi újságíróink leleményének bizonyul. Inkább nevezzük meg a cselekvés alanyát, ki értékel le, becsül le valamit, ha pedig általános érvényű megállapításnak szánjuk, használjunk többes szám harmadik személyű igealakot (leértékeli, lebecsülik stb.) vagy általános alanyt!

A magyar nyelv fölöslegesen használt igekötős igéi leginkább német mintára keletkeztek. Többek között a leépít is ilyen. Abban a jelentésben, hogy 'lent levő helyre épít' még meg is állná a helyét, leginkább azonban arra utalnak vele, hogy intézmény, vállalat egy részét megszünteti vagy tevékenységét korlátozza, illetve, hogy létszámcsökkenés során állásából elbocsát valakit. A német abbauen magyar megfelelője nem a leépít tükörszó, hanem a felszámol, megszüntet, korlátoz és a létszámot csökkent, elbocsát. Az átbeszél igének 'valamit megtárgyal, megbeszél' értelemben való használata szintén német hatásról tanúskodik, a beszélők a durchsprechen igét utánozzák vele. Az ein Problem durchsprechen magyarul megbeszéli a kérdést vagy megtárgyalja a problémát.

Egyes újságírók választékosnak vélik az aláértékel igét. Különlegessége idegenszerű voltából adódik. A német unterschätzen nyomán jött létre, és méltatlanul szorítja ki helyéről mind a leértékel, mind a lebecsül igét. Ha valamely pénznem értékcsökkenéséről van szó, akkor a leértékel használatára van szükség, ha pedig azt akarjuk kifejezni, hogy valaminek az értékét, súlyát, jelentőségét, fontosságát kisebbnek tartjuk, mint amekkora, akkor a lebecsül igére.

Olykor igenév válthat ki nem kívánt képzettársítást. Például az alultáplált szó használata nyomán azt gondolhatja az ember, hogy az illető nem a száján keresztül vesz magához táplálékot. A németek tényleg azt mondják a rosszul táplált személyre, hogy unterernährt, de ez nem jelenti azt, hogy magyar szövegkörnyezetben szó szerint ennek megfelelően kell kifejezni magunkat.

Érdekes termékei az idegenszerű szóhasználatnak a fölöslegesen magyar igekötővel nyomósított idegen szavak: kiexportál, leredukál, átpasszíroz, megrevideál stb. Az efféle összetételek az idegen szó felületes ismerete miatt keletkeztek, a beszélő a magyar szó igekötőjét illeszti az idegen megfelelőhöz: kivisz – kiexportál, lecsökkent – leredukál, áttör – átpasszíroz, megváltoztat – megrevideál.