A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai

Lehetséges, hogy a szerb ragastov szónak semmi köze sincs a magyar ragasztó főnévhez? – vetődik fel az emberben a kérdés, látva a közöttük levő jelentéskülönbséget. Mai jelentésük alapján nemigen látszik egymással való rokonságuk. Még a gyerek is tudja, hogy a ragasztó szó manapság ragasztószerre vonatkozik, olyan anyagra, amellyel más tárgyhoz lehet tapasztani, rögzíteni valamit. Ezért minden bizonnyal a legtöbben fölöslegesnek tartanák a magyarázkodást, ha megkérdezné tőlük valaki, mit jelent a ragasztó főnév. Azt persze már kevesebben hallották, hogy a cipőiparban így nevezik azt a cipőfelsőrész-készítőt, aki ragasztással foglalkozik. Ezenkívül régebben, mondjuk háromszázötven évvel ezelőtt még nem ragasztószert jelentett a ragasztó, hanem 'ajtófélfát, valamit összefogó lécet, gerendát'. A XVI. század elejéről való Jordánszky-kódex is ebben az értelemben használja. A szerb nyelvbe nyilván még akkor került, amikor a szóban forgó jelentést hordozta. Főnévként még a tizenkilencedik század derekán is elsősorban ajtófélfára utalt, a hajósok nyelvében pedig mindazt jelentette, ami valamely szerkezet erősítését, összetartását segíti elő, többek között a naszádok ülődeszkáit tartó lécdarabra is mondták. Százötven évvel ezelőtt két vagy több testet együvé tartó anyagra is utaltak vele, melléknévként: ragasztó enyv, ragasztó anyag. Amit ma ragasztónak mondunk, azt abban az időben a ragasz főnév jelölte.

A szerb nyelvnek több olyan magyar jövevényszava van, amelyben a szóvégi -ó hangot -ov helyettesíti: korov, birov, lopov, čakov, hintov, alov, ašov, cipov, komlov, čikov, šajtov stb. A magyarban török eredetű kóró szerb származéka, a korov tüskés növényre, gazra, gyomnövényre vonatkozik. A birov szó nem 'az igazságszolgáltatásban működő, tárgyaló és ítéletet hozó személynek', illetve 'sportversenyeken a szabályok megtartására ügyelő és az eredményt megállapító személynek' a neve, mint ma a magyar bíró, hanem 'községi kikiáltónak', 'mezőőrnek', 'községi elöljárónak'. A szerb lopov nagyjából ugyanazt jelenti, mint a magyar tolvaj (a lopó viszont bornak hordóból való kiszívására szolgáló eszköz). A csákó több európai nyelvbe is bekerült, így a szerbbe is čakov alakban. A hintov vagy intov 'kocsi, fiáker' értelemben használatos a szerbben. Az alov nagy halászhálót jelöl, halov alakban is előfordul. Az ašov főnév a magyar ásó származéka, szerb értelmezése: "gvozdena lopata za kopanje i riljanje zemlje" (azaz ásásra szolgáló vaslapát). A katonai szóhasználatban lövegsarkantyút jelölnek vele. Származékai is jöttek létre, az ašovče és az ašovčić. A cipov egy egész kenyérre vonatkozik, a magyar cipó szó jelentésének a cipovka felel meg. A cipov más értelemben is előfordul, nagy kamaszra, mamlaszra is utal. A komlov a hmelj szónak a szinonimája, komlóra, korpaélesztőre, komlóélesztőre, kovászra mondják.

Érdekes a szerb čikov szó. Nem a magyar csikó főnévnek felel meg a jelentése, hanem a csíknak. Elsősorban réti csíkra, egy hengeres testű mocsári halra vonatkozik. Így nevezik az anyaangolnát is. Átvitt értelemben eleven, fürge, pajkos gyerekre is utalnak vele, sőt körmönfont emberre is mondják. A magyar csík főnév eredetileg mocsári halra vonatkozik, a népnyelv 'metélt tészta' értelemben is használja. Belőle jött létre a 'környezetétől eltérő színű sáv, vonal' jelentésű csík főnév, de nem közvetlenül, hanem a csíkos melléknévből való elvonással. A šajtov a magyar sajtó szónak régi 'csavar' jelentését őrzi, ezenkívül 'csap' értelemben is él, A sajtó eredetileg présre vonatkozott, később jelentkezett 'csavar', majd `nyomdagép' jelentésben, jó kétszáz évvel ezelőtt kezdték 'nyomtatás', illetve 'hírlapok összessége' értelemben használni.