- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- hogy az USA-ban az 50 tagállamból 35-ben a törvény kötelező AIDS-szűrést tartalmaz, sőt New Yorkban 1997-től már az újszülötteket is kötelezően vizsgálják?
150. szám - 2017. március
Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevekAz -atag, -eteg eleinte főnévképző volt. Erről tanúskodik a görgeteg, a forgatag, a förgeteg, a viszketeg stb. szó. Később melléknévképző lett belőle. A vele alkotott melléknevek közé tartozik az álmatag, a balgatag, a csüggeteg, a hallgatag, a hervatag, az ingatag, a lankatag, a lengeteg, a roskatag stb.
|
4
|
A görgeteg igen régi szava a magyar nyelvnek, a rá vonatkozó első adat 1193-ból származik, a forgatag szóról először 1395-ben tesznek említést, a förgeteg főnév legkorábban egy 1416-ból való dokumentumban fordul elő, a viszketeg az 1435 körül keletkezett Soproni Szójegyzékben 'kiütés' jelentésben szerepel. A rengeteg szó a reng igének -atag, -eteg képzős származéka, mind melléknévként, mind főnévként használatos. Előbb valószínűleg főnévi jelentése alakult ki. Eredetileg rengő talajú, ingoványos területet jelölhetett, vagy pedig olyan helyet, amely földindulás, földomlás következtében szakadékossá vált. Ezzel párhuzamosan azonban szélben rengő, hajladozó növényzetre vagy széltől zúgó erdőre, hegyoldalra is vonatkozhatott. A rengeteg főnév a XVIII. század végén került az irodalom nyelvébe a székely nyelvjárásból. Elterjesztésében nagy szerepe volt Kisfaludy Sándornak, a neves költőnek. Idővel köznyelvivé vált. A 'nagy kiterjedésű, sűrű erdő' jelentésű székely tájszó a köznyelvben melléknévi jelentést is felvett, mégpedig azt, hogy 'nagy méretű, sejtelmes, félelmetes'. Egyúttal határozatlan számnévként is használni kezdték, a 'roppant sok' jelentést tulajdonítva neki. Egy további jelentésfejlődés fokhatározói szerepre is alkalmassá tette, ugyanis 'nagyon, roppantul' értelmet is felvett. A rengeteg erdő szókapcsolat a magyar nyelven beszélőknek azzal a szokásával van összefüggésben, hogy olykor ugyanazt a dolgot kétszeresen is kifejeznek. Például a sorrend szóban a hasonló értelmű magyar sor és szláv red főnév található. A rengeteg szó eredetileg maga is erdőre vonatkozik. Az Ezt a kerek erdőt járom én kezdetű dalban szereplő kerek szó hajdanában szintén 'erdő' jelentést hordozott. Így válik érthetővé számunkra a Becskerek helynév, ez ugyanis egy Becse nevű személynek az erdejére utalt a középkorban. Az -atag, -eteg képzős főnevekhez visszatérve a görgeteg szóról elmondhatjuk, hogy művelődéstörténeti jelentősége van. A rá vonatkozó korai forrásokban helységnévként fordul elő. A Somogy megyei Görgetegről már 1193-ból van adat. A Szerémségben szintén van egy Görgeteg, ez egyike a Fruska Gorában levő kolostoroknak. Szerbül Grgeteg a neve. A förgeteg és a forgatag ugyanannak az igének magas, illetve mély hangrendű változata. Ugyanabból a feltételezett igetőből keletkezett a ferde, fergettyű, fetreng, fürge, fürdik, illetve a forgat, fordul, forog, forgolódik, forgás, forgatás, forgattyú stb. A förgeteg eredetileg valószínűleg a forgószelet jelölte, majd viharos szélre, viharra is kezdték vonatkoztatni, illetve örvényre, forgatagra utaltak vele. Némelyik szó esetében szófajváltásra került sor. Így például a reszketeg a középkorban még főnévként szerepelt. A XVI. század elején 'reszketés, reszketeges betegség' jelentésben fordult elő, azzal, hogy a 'reszkető' jelentést a reszketeges melléknév fejezte ki. A nyelvújítás idején melléknévként kezdték el használni a reszketeg szót, és ezzel feleslegessé vált a reszketeges melléknév. A sivatag szó története is érdekes. A XV. század elején fordul elő első ízben a Stephanus Syuathagus személynévben. Feltehető, hogy ezt a sivatagos melléknevet megelőzte egy sivatag főnév, de hogy voltaképpen mi lehetett a jelentése, nem tudhatjuk. A XVII. században a sivatag vad, barbár, műveletlen személyre vagy embercsoportra utaló melléknévként jelentkezik, a század végén viszont inkább kopár, terméketlen, illetve zord, kietlen vidékre vonatkoztatják. A XVIII. és a XIX. században további jelentésekkel bővül: sivító, hideg (szél), sírós, nyafka (gyerek), csupa, merő. Jelenlegi főnévi jelentése ('kopár, többnyire homokkal vagy kővel borított pusztaság') viszonylag későn, a tizenkilencedik század elején alakul ki.
|
Kapcsolódó cikkek
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Hitvallás és küldetés
- A hatalom és az emberiség felfedezése
- Merre tovább Zöld Óvoda, Ökoiskola?
- Közkeletű szerb szavak beszédünkben
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- Európaiságunk és az idegen szavak
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata