Magyar közmondások szerb megfelelői

Nem könnyű más nyelvre lefordítani a közmondásokat. A magyar közmondásoknak nincs mindig szó szerinti szerb megfelelőjük, olykor csak egy-két szó az eltérés a kettő közt, vagy a megfogalmazásuk más, gyakran viszont jelentősebb különbség mutatkozik meg közöttük.

Ha szó szerint át is ültetjük más nyelvre a közmondást, nem biztos, hogy a kérdéses szerkezetnek azon a nyelven is van sajátos jelentése. De azért előfordul, hogy a magyar közmondásnak tartalmilag és formailag pontos mása található a szerb nyelvben. Például: Aki másnak vermet ás, maga esik bele. = Ko drugome jamu kopa, sam u nju pada., Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. = Svak je svoje sreće kovač., Nincsen rózsa tövis nélkül. = Nema ruže bez trna., Legjobb szakács az éhség. = Glad je najbolji kuvar., Mindenütt jó, de legjobb otthon. = Svud je dobro, ali kod kuće najbolje.

Olykor az egymásnak megfelelő közmondások egy-két szóban eltérnek egymástól. Például: Ki korán kel, aranyat lel.  = Ko rano rani, dve sreće grabi., Senkinek sem repül a sült galamb a szájába. = Sa neba ne padaju pečene prepelice., Gazda szeme hizlalja a jószágot. = Gospodareve oči konje goje., Ne borulj lábához, ha fejével szólhatsz! = Pitaj ti glavu, a ostavi repove!, A lónak négy lába van, mégis megbotlik. =  I konj od sto dukata posrne., Hol fel a kerék, hol le. = Ide kolo naokolo., Isten malmai lassan őrölnek. = Bog ne plaća svake subote., Jó bornak nem kell cégér. = Dobra roba i bez vašara prođe., Jobb a jó hír a gazdagságnál. = Bolji je dobar glas, nego zlatan pas., Egy fecske nem csinál nyarat. = Jedan cvet ne čini leta., Eső után napfény. = Posle kiše lepo vreme., Megtalálta zsák a foltját. = Našao lonac poklopac.

Az is megtörténik, hogy két nyelv közmondásai tartalmilag azonosak, csupán a formájuk különböző: Ki mint vet, úgy arat. = Kako posejes, tako ćeš i žnjeti., Addig hajlítsd a fát, amíg fiatal! = Drvo se savija, dok je mlado. A következő közmondás esetében a forma is módosul, és a szavak némelyike is kicserélődik: Égre követ ne vess, mert fejedre esik! = Kad pljuneš u vis, na tebe pada.

Viszonylag gyakori jelenség, hogy azonos vagy hasonló tartalmat, elvet az egyik nyelvben egészen más módon és más szavakkal fejeznek ki, mint a másikban. Például: Madarat tolláról, embert barátjáról. = S kim si, takav si., Nincsen rózsa tövis nélkül., Gde je sreće, tu je i nesreće., Kutyából nem lesz szalonna. = Vuk dlaku menja, a ćud nikada., Aki nem dolgozik, ne is egyék! = Ko ne seje, taj i ne žanje., Jön még a kutyára dér! = Doći će i njemu crni petak!, Ki mástól vár, szomorúan jár. = Tuđa ruka svrab ne čese., Sok kicsi sokra megy. = Zrno po zrno pogača, kamen po kamen palača., Vér nem válik vízzé. = Ne može se pobeći iz svoje kože., Ahány ház, annyi szokás. = Koliko ljudi, toliko ćudi., Aki á-t mond, mondjon b-t is! = Ko se uhvatio u kolo, mora i da igra., Minden szentnek maga felé hajlik a keze. = I bog je prvo sebi bradu stvorio., Többet ésszel, mint erővel! = Um caruje, snaga klade valja., Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. = Nema dima bez vatre., Türelem rózsát terem. = Ko čeka taj i dočeka., Megtalálja zsák a foltját. = Poznaje rđa svoje gvožđe., Sok lúd disznót győz. = Dva loša izbiše Miloša., Ne igyál előre a medve bőrére! = Prvo patku uhiti, a pak ju ispeci!

Bizonyos esetekben úgyszólván lefordíthatatlannak bizonyul a közmondás: Ha pénzed nincs, vargatorba mehetsz (’pénz nélkül nem lehet vásárolni’), Megsózzák a macskának a tejfölt. (’távol akarják tartani valakitől vagy valamitől az embert, elveszik tőle a kedvét’), Vasárnap font fonál péntekig meg nem áll. (’nincs köszönet az olyan munkában, amelyet fáradtan, a szükséges pihenés idején végeznek’), Hívatlan kutyának coki a neve. (’aki betolakodott valahova, ne lepődjék meg, hogy kiadják az útját’), Szénvonó nem nevetheti a lapátot. (’nincs jogunk azt a hibát másoknak felróni, amely bennünk is megvan.’)