A valakin vagy valamin múlik vonzat használata

A múlik ige többféle jelentést is hordoz nyelvünkben, főleg olyan dologra utal, amely szűnőfélben, enyészőben van, kifejezheti továbbá időegységnek, időszaknak az eltelését, múlttá válását, időpontnak a túlhaladását, esemény megtörténtét, és vonatkozhat arra is, hogy valaki bizonyos életkoron túlhaladt (ezt összetett állítmánnyal, múlt időben fejezzük ki). A népnyelv 'mulasztást szenved valami; nincs, aki megtegye' értelemben is használja. Az idejét múlta, illetve a divatját múlta kifejezés az elavul ige szinonimájaként szerepel. Az egy hajszálon múlik, a kevésen múlik, a nem sokon múlik azt jelenti, hogy 'majdnem, kis híján'.

A valakin vagy valamin múlik fordulat különféle mondatokban jelenik meg, de nem biztos, hogy indokolt a használata. "Rajtad múlott, hogy nem értünk oda a megnyitó ünnepségre, mert sokáig öltözködtél'' – korholja feleségét az állatorvos. "Az erős kávén múlott, hogy egy óráig sem sikerült elaludnom" – panaszkodik egy tisztviselőnő a másiknak. "Rajtad múlik, hogy első leszel-e a versenyen" – mondja neveltjének az edző. "Most már az időjáráson múlik, hogy terem-e elég kukorica" – vélekedik a gazda fia.

Látszólag nem sok különbség van a fenti mondatok között, azt hinné az ember, hogy mindegyikben helyén való a múlik valakin vagy valamin vonzat használata. Ha jobban szemügyre vesszük a mondatokat, észrevehetjük, hogy az első kettő másféle körülményt fejez ki, mint a második kettő. Az első mondatban az asszony öltözködésének hosszadalmas volta miatt elkéstek a megnyitó ünnepségről, a másodikban pedig az erős kávé miatt nehezen aludt el a tisztviselőnő, ill. a harmadik mondat azt fejezi ki, hogy a cselekvés bekövetkezése a versenyzőtől függ, a negyedik pedig azt, hogy a termés az időjárástól függően alakul.

Arról van szó tehát, hogy az első két mondatban valakinek a mulasztása, nem elegendő igyekezete, illetve valamely akadály, gátló körülmény következtében nem sikerül valami, meghiúsul a cselekvés, a másik kettőben viszont valakitől vagy valamitől függ valami, rajta áll, rajta fordul meg a cselekvés sikere. Az előbbiekben az ok már megvan arra, hogy valami elmúljon, az utóbbiakban azonban csak lehetőségként szerepel, (és az sem biztos, hogy rossz kimenetele lesz a dolognak). A harmadik és a negyedik mondatnak pongyola a szóhasználata, indokolatlanul szerepel benne a rajta múlik vonzat. Jobb, ha más fordulattal élünk helyette. Például: Tőled függ, hogy első leszel-e a versenyen.; Most már az időjáráson fordul meg, hogy terem-e elég kukorica.

Ha tagadó mondatban fordul elő a rajta múlik szókapcsolat, sajátos következtetésekre lehet jutni. Például: Nem a nyugdíjasokon múlik a nyugdíjalap helyzete.; Nem a kutyákon múlott, hogy sikerült megszökniük.; Nem rajtam múlik, hogy nincs elég üzemanyag.; Nem az egészségügyi dolgozókon múlik a rossz gyógyszerellátás. Az első mondatban egyáltalán nem helyénvaló a rajta múlik vonzat használata, ugyanis a nyugdíjalap helyzete jó is lehet és rossz is lehet, a nyugdíjasok mulasztásai, hanyagsága nemigen befolyásolják. Azt még csak mondhatnánk, hogy nem a nyugdíjasokon múlik a nyugdíjalap pénztelensége. Itt arról van szó, hogy nem a nyugdíjasoktól függ a nyugdíjak helyzete. A második mondatban ellentmondásra figyelhetünk fel, nyilván akkor nem sikerült volna a szökés, ha a kutyákon múlott volna, mert megfogták volna őket. A harmadik mondatot elfogadhatjuk: nem az én mulasztásom miatt van üzemanyaghiány. A negyedik mondat hasonló elbírálásban részesül, mint az előbbi: nem azért rossz a gyógyszerellátás, mert az egészségügyiek hanyagul dolgoznak.