- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- ...hogy a szőlő rendkívül jótékony hatással van a bőrre, vesére, májra, anyagcserére?
150. szám - 2017. március
Szavak indokolatlan felcseréléseA vajdasági magyar beszélők szerb hatásra néha indokolatlanul felcserélnek egymással olyan rokon értelmű, hasonló hangzású vagy ellentétes jelentésű szavakat, amelyeknek ugyanaz a szerb szó a megfelelőjük, és ez a tény megnehezíti a megkülönböztetésüket.
|
8
|
Több olyan rokon értelmű szavunk is van, amelyet közös szerb megfelelőjük hatására némelyek indokolatlanul felcserélnek egymással: a díjat az árral (cena), az alkalmat a körülménnyel (prilika), a hasznot az előnnyel (korist), az enyhít igét a megkönnyít igével (olakšati), a hálát a köszönettel (zahvalnost) stb. Például: Meghatározták a szolgáltatás árát. (Ehelyett: Meghatározták a szolgáltatás díját.); Kihasználja a körülményeket. (Magyarul: Kihasználja az alkalmat.); Gazdasági előnyöket húz. (Inkább: Hasznot húz belőle.); A kellemes zene könnyítette fájdalmát. (Voltaképpen enyhítette fájdalmát.); Köszönetet érzett iránta. (Helyette: Hálát érzett iránta.) A vajdasági magyar beszélők némelyike szerb hatásra a durvát és a gorombát is felcseréli egymással, szerbül ugyanis mindkettő grub. "Goromba hibát vétett, ezért elvesztette a játszmát" – mondta valaki egy sakkozóról. A gruba greškának a durva hiba felel meg, nem a goromba hiba. A szerb grub és a magyar goromba alaki hasonlósága nem véletlen, ez a magyar szó ugyanis éppen szláv eredetű. Az igaz, hogy a goromba melléknévnek hasonló jelentése van, mint a durvának, de nem mindig cserélhetők fel egymással. A hiba inkább durva vagy súlyos szokott lenni, a bizalmas társalgás nyelvében ordító hiba is előfordul, olykor pedig szarvashibát emlegetnek. A durva szó egyébként számos egyéb szóval helyettesíthető. Ha felületről van szó, akkor azt is mondhatjuk, hogy érdes, reszelős, egyenetlen, gyalulatlan, megmunkálatlan, kinagyolt (ha nincs finoman kidolgozva), rusztikus (a választékos beszédben), rücskös (népiesen), a tenyér vagy a bőr lehet kérges esetleg (a nagyobb kidudorodások miatt, népnyelvi szóval) göcsörtös; a megnyilatkozásra, mint például a tréfára a vastag melléknév is vonatkozhat, a kifejezésre az erős; emberre is utalhatunk az otromba, a nyers, a faragatlan és a goromba szóval (aki modortalansága miatt durva, az otromba; aki pedig műveletlensége miatt, az faragatlan); a kegyetlenségig durva emberre a kíméletlen vonatkozik, a szeméremsértőre viszont a trágár (a választékos beszédben). A goromba melléknév jelentése elsősorban olyan személlyel van kapcsolatban, aki a másokkal való érintkezésben durva, kíméletlen, modortalan. A goromba, mint a pokróc szóláshasonlat nagyon durva emberre utal. A nyelvjárások tárgyra, dologra vonatkoztatva is használják (a goromba vászon érdes, durva felületű, a goromba só nagyon darabos, a goromba öltés pedig elnagyolt, kirívóan nagy). Szerb mintát követve olykor hasonló hangzású szavakat téveszt össze némelyik beszélő: Az utolsó napokban nem találkoztunk.; Többek is figyelmeztették tévedésére.; Különböző ételkülönlegességeket kínálnak.; Ez nem jellegzetes rá.; Szőrszál van a kabátodon! – A poslednji és a zadnji nemcsak utolsót jelent, hanem utóbbit is: Az utóbbi napokban nem találkoztunk. A mnogi értelme többek és többen is lehet: Többen is figyelmeztették tévedésére. Ami szerbül raznovrstan, az magyarul vagy különböző vagy különféle: Különféle ételkülönlegességeket kínálnak. A szerb svojstven-nek megfelelő magyar szavak közül a jellemzőnek a vonzata lehet a rá (nem pedig a jellegzetesé): Ez nem jellemző rá. A szerbnek a szőrszál is dlaka meg a hajszál is, az ember kabátján inkább ez az utóbbi szokott lenni. Néha ellentétes jelentésű szavak cserélnek helyet egymással egyesek beszédében: A vádlott kitartóan tagadott. (Ebbe a mondatba az uporno szónak csökönyösen megfelelője illik: A vádlott csökönyösen tagadott.); Az állhatatos bűnöző nem engedte el túszait. (A jó barát vagy a harcos az állhatatos, a bűnözőre a megátalkodott vagy a megrögzött jelző a jellemző.) |
Kapcsolódó cikkek
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A királyok imádása
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata