- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Ha az összes eddig legyártott mobiltelefont összegyűjtenénk a világon, akkor a Föld minden egyes lakójának jutna 138 darab telefon.
143. szám - 2016. augusztus 1.
Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavakSzámos esetben tömörebben fejezünk ki bizonyos fogalmakat, mint más nyelvek, egy szóba sűrítjük azt, amit más nyelv beszélői szókapcsolattal fejeznek ki. Többek között magyar–szerb viszonylatban is előfordul ilyesmi: képernyő – mali ekran, takarmány – stočna hrana, telek – građevinsko zemljište, térkép – geografska karta, lepedő – krevetski čaršav
|
7
|
Egy művelődési tárgyú újságcikkben olvastam a következő mondatot: "Egyéves késéssel akkor mutatják be a sikerfilmeket, amikor már a kis képernyőn mindenki, akit érdekel, már megnézte.” Miért éppen csak a kis képernyőn nézik az emberek a sikerfilmeket? - kérdezheti az, aki történetesen nem ismeri a szerb nyelvnek mali ekran kifejezését, vagy nem tud szerbül. Az efféle kérdés már csak azért is jogos lenne, mert a magyar köznyelvben a képernyő szó csak televíziókészülékkel kapcsolatban használatos. Lássuk, mi a helyzet a szerb nyelvben a képernyőkkel! A magyar képernyő szónak a szerbben megfelelő ekran főnév egyaránt jelenti a mozi teremben levő vetítővásznat és a televíziókészülék katódcsövének kívül látható felületét is. A röntgenkészülékeken levő képernyőnek, valamint a kályha- vagy fényellenzőnek szintén ekran a neve a szerb nyelvben. Ez a szó a magyarban nem is használatos. A képernyő szó viszont nem mindig helyettesítheti a szerb ekrant. A magyar nyelv a vetített képek felfogására alkalmas (általában vászonból való) függőleges felületet vetítővászonnak vagy mozivászonnak nevezi, nem pedig képernyőnek vagy ekrannak. A szerb nyelvben igét is képeztek az ekran szóból. Az ekranizirati (vagy szókapcsolattal: staviti na ekran) azt jelenti, hogy 'valamely művet filmen, a televízióban vagy színpadon bemutat', tehát jóval tágabb fogalmat fejez ki, mint a magyar képernyőn bemutat kifejezés. Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy megfilmesít ige vagy filmre visz szószerkezet, illetve színre visz kifejezés is van a magyarban. Azt is el kell mondanunk, hogy a fényképezés és a filmezés szakmai szóhasználatában a vetítőernyő is előfordul 'vetített képek felfogására alkalmas felület' jelentésben. Persze, ez nem sokat változtat a kis képernyő értelmezésén. A kis képernyő szókapcsolatra csak akkor lehet szükség, ha egy (mondjuk 67 cm-es) nagy képernyőjű televíziókészüléket szembeállítunk egy (például 36 cm-es) kicsivel; egyébként nincs. Az egészséges magyar nyelvérzékű ember számára a kis képernyő is ugyanúgy szószaporítás, mint az állati takarmány, az építési telek, a földrajzi térkép, az ágylepedő stb. Ezek rendre szerb jelzős szerkezet tükörfordításai: stočna hrana – állati takarmány, građevinsko zemljište – építési telek, geografska karta – földrajzi térkép, krevetski čaršav – ágylepedő. Magyarul elegendő, ha ezeknek a tükörfordításos szókapcsolatoknak, illetve összetételeknek az alaptagját vagy az utótagját használjuk: takarmány, telek, térkép, lepedő. A szerb nyelv kénytelen jelzős szerkezettel jelölni a takarmány fogalmát, ugyanis a hrana főnév mindenféle táplálékra vonatkozhat, még szellemire is. Azt, hogy állatok számára való, külön kell jelezni, erre szolgál a stočna melléknév. A magyar takarmány főnév éppen ilyenfajta táplálékra vonatkozik, szükségtelen tehát hozzábiggyeszteni az állati melléknevet. A zemljište utalhat talajra, földre, területre. A terméketlen talajnak neplodno zemljište a neve, a sík területnek ravno zemljište, a teleknek pedig građevinsko zemljište. A telek főnév olyan, rendszerint lakóterületen levő kisebb földterületre vonatkozik, amelyen ház áll, vagy amelyen építkezni lehet. Nevezik házhelynek, házteleknek is. Nincs értelme annak, hogy építési telekről beszéljünk, legfeljebb építési területet lehet mondani. A földrajzi térkép szintén szószaporítás. Szerbül a karta főnév jelenthet kártyát, kártyajátékot, lapot, igazolványt, jegyet stb., azt, hogy térképről van szó, a geografska melléknév mutatja. A magyar térkép főnév akkor kíván jelzőt maga mellé, ha a tematikus kartográfia termékeit óhajtjuk megnevezni: geológiai térkép, politikai térkép, gazdasági térkép, katonai térkép, meteorológiai térkép, közlekedési térkép stb. A čaršav szó esetében azért van szükség a krevetski jelzőre, mert asztalterítőt is jelenthet, a magyar lepedő viszont csak az ágynemű része szokott lenni. |
Kapcsolódó cikkek
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- A felújított székváros
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- A szórend és az érthetőség
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Emlékezzünk!
- Ékesszólással való meggyőzés
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Összevonással létrejött szavak
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata