Egy hagyományos helynévforma

Az az érdekes, hogy ez a szerkezeti forma meglehetősen sokféle helymeghatározást tesz lehetővé. Lássunk néhányat a csíkmenasági helynevek közül: Tomot északja, Simon padja, Vasand büke, Taploca loka, Pál hegyese, Potyand tízese, Kontac árnyékja, Ökrök tilalmasa, Rakottyás zuga stb. Ezek a nevek régóta használatban vannak a helységben, zömük manapság is ismert.

Hozzájuk hasonló földrajzi megjelölésekre már 1055-ből van adatunk a tihanyi apátság alapítólevelében. Például keuris tue (azaz mai nyelven: kőris töve), ziget zadu (vagyis: sziget torka), uluues megaia (azaz: ölyves mezsgyéje) stb. A szláv eredetű megya szó itt még eredeti jelentésben szerepel, földek közötti határvonalra utal. A megyából alakult ki utóbb a közigazgatási egységre vonatkozó megye (vagy vármegye, azaz várnak a megyéje). A határjelölő földcsíkra utaló mezsgye szót a bolgárból vette át a magyar nyelv, de etimológiailag összefüggésben van az ősszláv medjával. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a birtokos szerkezettel kifejezett névforma régiségéhez nem férhet kétség.

A vajdasági magyar földrajzi nevek közt is előfordulnak olyanok, amelyeknek birtokos szerkezet alakjuk van. A szerkezet alaptagja leggyakrabban a tanyája, a szállása, a földje, a sarka és a szőlője főnév. Íme néhány érdekesebb, hangulatosabb név: Pacséron egy tanyának Szépasszonyok szállása a neve, Temerinben található a Paska dűlője és a Kihútok tanyája, a Topolya környékén levő Angyalbandi településen a Lányok földje. Zentagunarason a Senki földje (ilyen megnevezéssel másutt is találkozhatunk, az országhatár sávjába eső szántóföldeket is Senki földjének nevezik); Topolyán a Tomikok dülője stb. Némelyik helységben fontos tájékozódási pont lehet két utca kereszteződésének saroknak nevezett része: Bandi Flóri sarka (Zentán), Böce sarka (Pacséron), Sós pék sarka (Pacséron), Lőrinc sarka (Temerinben) stb. Bácsföldváron feltűnően gyakori ez a névtípus: Keszőce sarka, Tokodi sarka, Nagybara sarka, Bugyi Rozi sarka, Csáki Kovács sarka, Baknyák sarka, Kozlik sarka, Sánta Mari néni sarka, Púpos Vince sarka, Ugri Borcsa sarka.

A birtokos szerkezetű nevek köznévi tagja néha a kútja, a boltja, a hídja, az útja, az utcája, a köze, a szőleje, a völgye. Temerinben van Cifrus kútja, Péterrévén Kápolna kútja, a Szerb templom kútja, a Szilajok kútja, Bogarason Kormányos boltja, Pacséron Cibere boltja, Gunarason Raffai hídja, Péterrévén Kása hídja, Temerinben Czakó hídja. Csévári boltja, Babos köze, Bogarasan Cvitkó útja, Keviben Papp Károly útja (tudniillik az út a tanyájához vezet), Moravicán Balog bótja, Zentán Harisnyagyár utcája, Pobedán Kétnád köze, Pacséron Lakosság szőleje, Urak szőleje, Moravicán Mató völgye, Angyalbandin Kisasszony völgye stb.

Ritkábban különlegesebb alaptagú nevek képviselik vidékünkön ezt a hagyományos névformát: Betyárok országútja, Cili néni butikja (Topolyán), Vidák sora (Gunarason), Németék partja (Pacséron), Góbor méhese, Gebra erdeje, Magi gödre, Uracs mocsara, Istyi laposa (lapályos rész, Temerinben), Luca néni szukja (Zentán) Szügyi dombja (Bogarason), Kert hátulja (Bajsán) stb.