Európaiságunk és az idegen szavak

A magyar nyelvű műveltség már évszázadok óta része az európai kultúrának, és ennek következtében a magyar nyelv egyike az európai kultúrnyelveknek. Ez az ázsiai eredetű, halász-vadász ősök beszélte nyelv felzárkózott a germán, a szláv és az újlatin nyelvekhez, gazdag irodalom hordozója lett, művészi és tudományos tudattartalmak közlésére egyaránt alkalmassá vált.

Abban a folyamatban, amelynek során a magyar nyelv európaivá lett, fontos szerepe volt az ősi sajátságok megőrzésének és az indoeurópai nyelvek hatásának. Az európai kultúrába való beilleszkedés bizonyos nyelvi alkalmazkodással is együtt járt. A magyar nyelvbe így idegen szerkezetek és idegen szavak kerültek be. Az idegen szerkezetek általában nehezen tudtak gyökeret ereszteni, az idegen szavak azonban tömegesen és viszonylag könnyen meghonosodtak. Még így is sok nemzetközi és egyéb idegen szó nem kapott polgárjogot a magyarban, mivel akadt rá megfelelő belső keletkezésű szó.

Az idegen szavak szigorú megválogatása és a belső keletkezésűek előnyben való részesítése nemcsak az indoeurópai nyelvek közé jutott magyar nyelvre jellemző, hanem az indoeurópai nyelvek egyikére-másikára is. Többek között a szlovák is ilyen nyelv. A szlovákban például az idegen kongres szót rendszerint a zjazd szóval helyettesítik, az experiment helyett a pokus, az institút helyett az ústav, a produkcia helyett a vyroba, a transport helyett a preprava használatos, és így tovább.

A magyarhoz hasonlóan a szlovák nyelvnek saját szava van a repülőre (lietadlonak nevezik), az érdekre (nem a nemzetközi interes szót használják, hanem a belső keletkezésű záujemet), a nagykövetre (velvyslance a szlovák megfelelője az ambasadornak) stb.

A szerb nyelv nem olyan, mint a magyar vagy a szlovák: extrovertált, vagyis kifelé forduló, könnyebben befogadja az idegen szavakat, mint az említett nyelvek. A szerb nyelvű sajtó szinte ontja az újabbnál újabb "behozatali" szavakat: džekpot (eredetileg a póker nevű kártyajáték egyik változata), konsalting (jelentése nem más, mint szaktanácsadó), soping (bevásárlás, különösen turistaúton, társasutazáson való üzletelés ), establisment (az angol 'megállapít' jelentésű to establish ige származéka, az Újbaloldal vele jelöli rosszalló értelemben a polgári társadalom uralkodó intézményeit), hoverkraft (az angol to hover ige és a craft főnév összetétele, szó szerinti jelentése 'lebegő jármű', nagy sebességgel haladó légpárnás gépjárművekre vonatkozik), tjuner (rádió- illetve televíziókészüléknek az a része, amelynek segítségével meghatározott hullámsávot vagy csatornát lehet elkülöníteni, illetve önálló vevőkészülék, amely járulékos erősítő és hangszóró segítségével használható), melting pot (tkp. `olvasztótégely`, ezzel a terminussal jelölik a túlvárosiasodott társadalom egyéniségelszürkítő, uniformizáló sajátságát) stb. Az idegen szavak korlátlanul való használatát, túlzott kedvelését ma a szerb nyelvművelők is helytelenítik.

Visszatérve az európaiság kérdéséhez, megállapíthatjuk, hogy a nagy műveltségű európai nemzetekkel és nyelvekkel való kulturális és nyelvi kapcsolatunk semmiképpen sem az idegen szavaknak nagy mennyiségben való átvételében kell, hogy megmutatkozzon, hanem műveltségünk, civilizáltságunk növelésében, erősítésében.