- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A repülőhalak képesek akár 6 méter magasan 300 métert is repülni a víz felett.
194. szám - 2020. november
A felújított székvárosÚjvidéket a hazai sajtó olykor tartományi székvárosként említi. Fővárosnak azért nem nevezik, mert Vajdaság nem önálló állam. Székhelyét azonban lehet székvárosnak nevezni, ennek a patinás szónak ma már nincsen kifejezetten ’főváros’ jelentése.
|
5
|
Indokolt-e az alábbi esetekben a székváros főnév használata? „Megoldatlan nemzeti kisebbségi kérdések a tartományi székvárosban! Pénteken újabb tiltakozó megmozdulást szerveznek a tartományi székvárosban. A rendőrfőnöki poszt négy évig volt betöltetlen, ma azonban az eddigi megbízottat kinevezték a vajdasági székváros rendőrségének parancsnokává. Az pedig már nevetséges csűrés-csavarás, hogy Újvidék tartományi főváros vagy székváros lesz-e.” A székváros voltaképpen történelmi megnevezés, régen az uralkodónak, főhatóságnak, hatóságnak, egyházfőnek székhelyéül szolgáló várost jelölték vele. Hogy újságíróink mégis felújították, annak nem is annyira hagyománytisztelet lehet az oka, mint az, hogy Újvidék székhelye ugyan egy nagyobb területnek, Vajdaság Autonóm Tartománynak, mégsem nevezhető fővárosnak, mivel a főváros egy országnak a közigazgatási központja. Éppen ezért illethető a székváros szóval, amely régen 'főváros' értelemben szerepelt ugyan, idővel viszont átadta helyét a főváros szónak, úgyhogy napjainkban felruházhatjuk a 'székhely, területi központ' jelentéssel. A székváros főnév a szék származéka (amely átvitt értelemben hatóságok, bíróságok gyülekezetére, testületére vonatkozik) a székel igével, a székes melléknévvel, a székesegyház, a székesfőváros, a szentszék, a számvevőszék stb. főnévvel együtt. A székel hivatalos, választékos használatú szó, arra utal, hogy hatóság, hivatalos személy székhelyét valahol tartja. Budapestnek 1892 és 1945 között székesfőváros volt a hivatalos megnevezése (afféle átmenetként a székváros és a főváros között). A székes melléknév manapság nemigen használatos önállóan (régen olyan helyre vonatkoztatták, ahol valamely rangos személynek, méltóságnak, fejedelemnek állandó lakhelye van). A székesegyház nagyobb méretű püspöki vagy érseki templomot jelöl, a latin ecclesia cathedralis fogalmának megfelelően. A tizenkilencedik században inkább székestemplomnak nevezték. A szentszék magasabb egyházi hatóság tanácsára, bíróságára vonatkozik. A törvényszék régebben olyan bíróság megnevezése volt, amely nagyobb jelentőségű ügyekben első fokon, kisebbekben másodfokon ítélkezett. Hajdan az ítélőszék főnév is a szinonimája volt (mint ítélő hatalommal felruházott testületnek a neve). Annak idején volt városi, vármegyei, királyi táblai, kerületi, egyházi ítélőszék. A számvevőszék nem tévesztendő össze a számvevőséggel, szintén régies szó, az állami gazdálkodást ellenőrző legfelsőbb hatóságot jelölte (a számvevőség pedig nagyobb közület pénzügyeit intéző hivatal neve). A szék főnév egyéb összetételek tagjaként is szerepel. Az esküdtszék (vagy esküdtbíróság) eredetileg Angliában és más demokratikus jogrendszerű országokban jelentkezett mint sajátos polgári törvényszék, amelybe választott esküdtek és hivatásos bírák közösen döntenek a peres ügyekben. Az esküdteket nagy tiszteletnek örvendő, bizalmat élvező polgárok közül választják. Az árvaszék régen annak az elsőfokú gyámhatóságnak a neve volt, amely árvák és gondnokság alá helyezett személyek ügyeit intézte. A joggyakorlattal kapcsolatban használták még régente a székújítás, a székülés, a széksértés, a széktörés, a székülő szót. A székújítás a vármegyei rendszernek a gyakorlata volt, melynek során a választásra jogosult személyek szavazás vagy felkiáltás útján időszakonként megyei tisztségviselőket választottak. Másképpen tisztújításnak is mondták. A székülés a törvényszék tagjainak hivatalos együttlétére és tanácskozására utalt. A széktörés átvitt értelemben nem egyéb, mint a törvényszék ellen elkövetett sértés. Hozzá hasonló értelmet fejez ki a széksértés főnév is ('a törvényszék, illetőleg a bírák ellen szóval vagy írásban elkövetett olyan sértés, mellyel valaki működésüket, ítélethozásukat gyalázza, bántalmazza'). A székülő olyan személy, aki tagként részt vesz törvényszék munkájában. Idővel felváltotta az ülnök szó. A régi megyei rendszerben a megyei székülők neve táblabíró volt. A székelyek körében annak idején nem székülőnek nevezték a törvényszék tagját, ítélő bírót, hanem székfiának. |
Kapcsolódó cikkek
- Műveltető képzős ige tárgyassá válása
- Tatárok helységneveinkben
- A know-how és köznyelvi szinonimái
- Gárdonyi Géza - velünk élő?
- Nyelvi vitafórum
- Félrecsúszott vonzatok
- Pleonazmus a szóalkotásban
- Az ember tragédiája és Madách filozófiája
- Számítógépes igék
- „Európának lelket, lelkületet és értelmet kell adni”
- Európaiságunk és az idegen szavak
- Az -alja utótagú helységnevek
- Egy hagyományos helynévforma
- Az időmérés nyelvi vetülete
- Új kötettel bővült „A magyarság megtartó ereje” című sorozat
- Hivatali stílusunk bonyolultsága
- Könyvgerilla: belopja könyvét a könyvtárakba
- Kémiai elemek névcseréje
- Ácsokkal összefüggő helynevek
- Égitestek névalakja
- Nyelvjárási vagy regionális?
- Fogalommá vált személynevek
- Helységet túlélő nevek
- A selypesség és a dadogás
- Nyelvi szemlélet a fogalmak tagolásában
- Az írógép-helyesírás
- Egy latin eredetű szócsalád a magyarban
- Lehet pozitív a diszkrimináció?
- A nyelvi műveltség viszonylatai
- Madárszereplős szólások
- Különleges -ékony, -ékeny képzős melléknevek
- Török eredetű -or, -ör végű szavak a magyarban
- Szerb szóalakok hatása a magyar beszédre
- Le- igekötős igék idegenszerű használata
- Jogi szavak a köznyelvben
- Kérdő szállóigék
- Sajátos alakú helynevek
- Kandi kamera
- A fortély kifejezőeszközei
- Nemzetközinek vélt szavak
- Köznévvé vált földrajzi nevek
- Fókuszban a nyelv
- Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek helye és szerepe az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében
- József Attila, a tragikus sorsú költő
- A szórend és az érthetőség
- Addig utalószavas közmondások
- Fővárosok elnevezése
- Hagyományos hosszmértékek
- A multikulturáltság és a multikultúra
- A hadarás és a tempóváltás
- Az anyanyelv
- A nyelvérzék
- A nyelv és a közösség
- A magázás eredete
- Ki köszön előbb?
- Jelentéstapadás a magyarban és a szerbben
- Ékesszólással való meggyőzés
- Emlékezzünk!
- A félnyelvűség jelensége
- Magyar közmondások szerb megfelelői
- Származékszó magánhangzójának megrövidülése
- Vonzatok közötti jelentésmegoszlás
- Idegen szavak alakváltozatai
- Szentek a magyar nyelvben
- Hogyan nevezzük bútorainkat?
- A megengedő "is" hagyományos és analógiás szórendje
- Szavak indokolatlan felcserélése
- Az -atag, -eteg képzős főnevek és melléknevek
- A bennünk élő Arany János (1817-1882)
- Mellékmondatban való tagadás
- Könyvek és olvasási szokások a 21. században
- Téves alakban állandósult szavak
- Beszélni nehéz
- A szóláskeveredés
- Köszönést helyettesítő mondatok
- A nemzetközi szavak
- Szerb szókapcsolatnak megfelelő magyar szavak
- Ígéretes lehetőség a fiatalok számára
- A lényeg elsikkadása a sajtónyelvben
- Idegen észjárást követő igék
- A lustaság fél egészség!
- A méterrendszer előtti hosszmértékek
- A szerb nyelv -ov toldalékos magyar jövevényszavai
- Hogyan és miért avulnak el a szavak?
- Fölöslegesnek látszó összetételek
- Mondd meg, milyen állat vagy! És én úgy foglak szólítani…
- Sőrészek és olajütők nyomában
- Hogyan beszélhetünk a hallgatásról?
- Idegen szavak magyar megfelelői
- 360 éves a Magyar Enciklopédia
- A valakin vagy valamin múlik vonzat használata
- Az idők árját ismerő
- A beszédhangok időtartamának megkülönböztetése
- Gondolatok Andrej Platonov Csevengur című művéről
- Összevonással létrejött szavak
- Régi gyártók, mai gyárak
- A kommunikáció történetének rövid áttekintése
- A királyok imádása
- A malediktológia rövid áttekintése
- A francia nyelv nemzetközi szerepe
- „Szárnyati Géza malacra” - Irodalmi és nem irodalmi kommunikáció
- Szerkezetileg kötött jelentésű szavak
- Hogy néz ki és hogyan viselkedik egy boldog magyar?
- Helyesírás a számítógépek korában
- A többnyelvűség értéke
- A magyar bútornevek eredete
- A nyelvhelyesség szociológiája
- Szavak felcserélése
- A tegezés és a magázás
- Menni, vagy nem lenni
- Eredetinek látszó német jövevényszavak
- A határon túli magyar nyelvi nehézségei
- Személynevek változatai
- A gyorsolvasás jelentősége
- Színház és Film Intézet
- A Spanyol Birodalom születése
- Az örökzöld 1984
- Pontosság az ismeretterjesztésben
- Meghatározó az értelmiség nevelésében
- Olvasóink ajánlata