A bölcsességfogakról

Valószínűleg azért nevezzük őket így, mert akkor nőnek ki – már ha kinőnek – amikor az ember „feje lágya” már benőtt. Sajnos azonban az esetek nagy részében inkább problémát okoznak, semmint okosságunk, bölcsességünk jelzőiként szerepelnének. Arra a kérdésre, hogy miért nem nőnek ki, miért nem férnek el fogazatunkban a bölcsességfogak, sokan keresték már a választ. Mindesetre az elmondható, hogy az emberiség a civilizáció fokának emelkedésével egyre kevesebbet rág. A rágás hiányának következtében a fogak hajlamosak retencióban maradni (azaz nem kinőni). A mexikói indiánok vagy akár az ősi egyiptomiak fogazatában a bölcsességfogak ki nem növése igen ritka volt.

Ritka az az eset, amikor a rágásban problémamentesen részt vesznek, és protetikai (fogpótlási) célra (pl. egy híd tartópillére) alkalmasak legyenek. Elhelyezkedésük miatt a bölcsességfogakat nehéz tisztítani, ezért romlandóbbak, mint a többi fogunk, és nehézkesebbé is teszik az őrlőfogak megfelelő ápolását. Összességében azt mondhatjuk, hogy az esetek nagy részében a bölcsességfogak eltávolítása indokolt. A rendellenes helyzetben levő bölcsességfogat akkor kell eltávolítani, amikor problémát nem okoz. Némi „önfeláldozással” és előrelátással igen heves fájdalmaktól és egyéb panaszoktól óvhatjuk meg magunkat.

A 18 és 30 év közötti korosztály elsősorban a fogszabályzó orvosa javaslatára veteti ki a bölcsességfogait. Vannak azonban olyan szülők is, akik már 8-10 éves korban el szeretnék távolíttatni gyermekük még csíra állapotban lévő bölcsességfogát, mert az ún. panoráma röntgen (az alsó és felső állcsontról készült felvétel, melyeken minden egyes fog és annak gyökere látszik) szerint rossz lesz a fog pozíciója, nem tud majd előtörni, és így később számtalan gondot okozhat. A szakemberek szerint ugyanakkor érdemesebb megvárni a 16-18 éves kort, addig ugyanis még az állkapocs is fejlődik, és előfordulhat, hogy végül gond nélkül nőnek ki a bölcsességfogak. A csíra állapotú fog eltávolítása ráadásul a fogorvosnak is nehezebb, mint a már 2/3 részt kifejlődött fog.

Az alsó bölcsességfogakat nehezebb kiműteni, mint a felsőket, lent ugyanis keményebb, vastagabb a csont. Összességében a páciensek 70-80 százaléka szenvedi meg a beavatkozást, általában a műtétet követő 2-3 napban fordulnak elő kellemetlenségek. Nyár közeledtével fontos szempont lehet a műtét időzítésekor, hogy kánikulában nagyobb az esély az ödéma kialakulására. Ha mégsem lehet elkerülni a műtétet, a hűtés, a borogatás és a pihenés segíthet, illetve gyakran kap a beteg antibiotikumot is.

Néhány alapszabály, amit bölcsességfog eltávolítása után érdemes betartani: nem szabad szívogatni a fog helyét, gondoskodni kell a seb külső hűtéséről, 3 napig kerülni kell a tejtermékeket, mivel azok a táptalajul szolgálhatnak a baktériumoknak. Kávét és alkoholt se fogyasszunk, mert ezek fokozzák a vérzést. Minél tisztább a szájüreg, annál gyorsabb a gyógyulás. Már a műtét napján lehet fogat mosni, és naponta érdemes többször öblögetni – pl. kamillateával vagy Tantum Verde oldattal.

Attól, hogy egy bölcsességfog nem tud előbújni, nem feltétlenül kell eltávolítani, előfordulhat ugyanis, hogy soha nem fog panaszt okozni. Érdemes azonban ebben az esetben is 2-3 évente panoráma röntgenfelvételt készíttetni, hogy megelőzzük a ciszta kialakulását. Utóbbi ugyanis gócként számtalan egyéb problémát, így hajhullást, bőrbetegséget is okozhat azáltal, hogy a gócból időnként baktériumok jutnak a vérbe. 

Előfordul, hogy a bölcsességfog eltávolítása komolyabb csontvesztéssel jár, ez azonban önmagában nem jelent bajt, hiszen ha lassan is, de a csont újraépül, kb. fél év alatt megszűnik a fog eltávolítása miatt keletkezett hiátus az állkapocsban. Sokan tartanak attól, hogy eltörhet az állkapcsuk, megnyílhat az arcüregük vagy megsérülhetnek az idegek – ezek valós kockázatok ugyan, de csak nagyon ritkán fordulnak elő. Szájzár is csak elvétve alakul ki, ezt nem csak a beavatkozás, hanem az érzéstelenítő is kiválthatja.