A helyesírás és a beszédszünet

Lássuk ezúttal a beszédszünetet! Mivel a beszédfolyamat hangsor és szünetek váltakozása, nyilvánvaló, hogy a szünet is része a közlésnek. Ezt a nyelvelemet az írás üres közzel, gondolatjellel, ponttal, zárójellel, pontosvesszővel stb. fejezi ki. A szavak, a mondatrészek, a tagmondatok és a mondatok között is szünet van.

A mondatokat elválasztó szünet rendszerint nagyobb, mint a szavak közötti szünet. Az egyes szavak közti szünet általában néhány tizedmásodpercet tesz ki. Rövid szünetet tartunk például a jelző és a jelzett szó között: felhős ég, barna táska, három doboz stb. Vannak, akik olykor az összetett szavak előtagját és utótagját is efféle szünettel választják el, amikor beszélnek. Például: cipő / üzlet, vörös / hagyma, tejes / kávé, vasút / állomás, fali / óra, golyós / csapágy, mérő / szalag stb. Ezek rendszerint külön is írják őket, szókapcsolatnak fogva fel az összetételt. Ebbe a hibába még hivatásos bemondók is beleesnek. Hiába van az előttük levő szövegben egybeírva az összetett szó, úgy olvassák be, mint a különálló szavakat. Néha még azzal is tetézik a bajt, hogy hangsúlyozzák az utótagot.

Az összetételek egybeírása és egybeejtése különösen azoknak a szavaknak az esetében fontos, amelyek külön, szókapcsolatként írva mást jelentenek, mint együtt, egybeírva. A varrónő szó például olyan személyre utal, akinek a varrás kereső foglalkozása, a varró nő viszont csak alkalmilag végzi a varrás műveletét. A franciakulcs is más, mint a francia kulcs. Az előbbi csavaranyák befogására és forgatására való, állítható kéziszerszámnak a neve, az utóbbi pedig Franciaországban gyártott kulcsra, azaz zár nyitására és csukására való nyeles fémeszközre vonatkozik. A vizespohár nem más, mint vízivásra való üvegpohár, a vizes pohár viszont bármilyen pohárral összefüggésben lehet, amely mosás után nincsen eltörölve, tehát nem száraz. A képeslap voltaképpen levelezőlap, amelyre kép van nyomtatva, a képes lap pedig képes újságot jelent.

Az ezermester szó csupán egy személyre vonatkozik, aki sok dologhoz ért, sok mindent meg tud csinálni, az ezer mester szókapcsolat ezzel szemben igen sok személyre. A kisasszony voltaképpen nem is asszony, hanem lány, a kis asszony pedig alacsony termetű nő. A jobbszárny nem valódi szárny, hanem csoport, politikai pártnak a része, tehát meg kell különböztetni valamely madárnak, baromfinak a jobb szárnyától. A gyorsvonat nem akármilyen vonat, amely gyorsan halad, hanem rövid menetidejű, csak néhány állomáson megálló vonatfajta. A hatökör személlyel kapcsolatos, olyannal, aki nagyon buta, a hat ökör szókapcsolat pedig hat háziállattal.

Vajon mi az eredménye tizenkét hosszú lépésnek? Az, hogy az ember kissé kapatos lesz, ugyanis több, mint egy liter bort és két liter szódavizet megivott (mivel egy hosszúlépés 1 dl bornak és 2 dl szódavíznek a keveréke). Az is előfordulhat, hogy ezek után nehezére esik majd tizenkét hosszú lépést megtennie. A tizenkét hosszúlépést persze nem lehet aprópénzzel kifizetni, hacsak nem nemesfémből készült apró (vagyis kisméretű) pénze van az illetőnek. Akkor talán mindegy is, hogy tudja-e, egybe vagy külön kell írni a zsebében levő fizetőeszköz nevét.