Az orrvérzésről

Az orrnyálkahártya vékony erei gyakran megpattannak, de ennek hátterében általában nem kell komolyabb betegséget keresnünk.

A leggyakrabban helyi elváltozásról van szó

A kiváltó okok két fő csoportba sorolhatók: lehetnek általános, az egész szervezetet érintő betegségek és helyi elváltozások.

Általános okok: a C-vitamin-hiány (skorbut) az érfal szakadékonyságával jár, mert az érfali kötőszöveti rostok képzéséhez C- és P-vitamin szükséges. Ilyenkor az orrvérzés mellett jellegzetes a fogíny vérzése is. A bőrön könnyebben keletkeznek bevérzések, véraláfutások kisebb – akár észrevétlen – ütések, megnyomódások hatására is.

A magas vérnyomás is gyakran okozhat orrvérzést (erre mondja a népi bölcsesség – okosan –, hogy jobb, ha az orrban, mintha az agyban reped meg egy ér!), amit nem ritkán a szem kötőhártyájának bevérzése is kísér. Legyen ez intő jel minden elhanyagolt magasvérnyomás-betegségben szenvedő beteg számára a fenyegető stroke előtt, hogy vegye komolyabban hipertóniáját, illetve a gyógyszerelését és kontrollvizsgálatait.

Gyakran ismétlődő erős vérzések esetén gondolni kell vérképzőszervi megbetegedésre (fehérvérűség=leukémia), valamint májbetegségre is (a véralvadáshoz szükséges faktorok képzésének elégtelensége), amelyek szintén vérzékenységhez vezethetnek.

Viszonylag gyakran fordul elő gyógyszer-mellékhatásként is, mint pl. rendszeres aszpirinfogyasztás, vagy nem kellően beállított és kontrollált véralvadásgátló-kezelés (pl. Farin, Sintrom) kapcsán is.

Helyi okok: ezek is meglehetősen sokfélék lehetnek. A leggyakoribb – és szerencsére a legenyhébb – ok az orrnyálkahártya apró ereinek ismeretlen okból bekövetkező felszakadása. Ez rendszerint az orrsövény elülső-alsó részén levő, 1-1,5 cm átmérőjű, rendkívül érgazdag nyálkahártya-területből (az ún. Kisselbach-helyből) származik. Ilyenkor a vérzés inkább szivárgó vagy lassan csepegő, de olyan is előfordul, hogy az orrváladék csupán festetté válik.

A nátha, azaz az orrnyálkahártya gyulladása, duzzanata szintén hajlamosít orrvérzésre. Értelemszerűen az orrtájék mechanikus sérülése szintén vérzést okozhat. Ismétlődő vérzések esetén azonban gondolni kell orrüregi daganatra, illetve korábban bekerült és észrevétlenné vált (elfeledett) idegentestre is.

Orrvérzést okozhat a nyálkahártya fokozott szárazsága is, melyet nem kellően párás levegőjű lakások (kevesebb, mint 30–35% páratartalom), légkondicionált munkahelyek és tartós vegyi irritáció okozhat. Emiatt ügyelni kell a zárt levegőjű helyiség páratartalmára, míg ha erre nincs mód, a kellemetlenség megelőzhető különféle kiszáradást gátló orrcseppekkel (pl. tengeri sót és aloe verát tartalmazó természetes alapanyagú készítményekkel).

Ha nagy magasságban, hegyvidéken tartózkodunk, az alacsony légnyomás szintén kiválthatja az orrvérzést.

Sokszor orvosi beavatkozás nélkül is néhány perc alatt elmúlik

Az orrvérzés szerencsére az esetek túlnyomó többségében orvosi beavatkozás nélkül is néhány perc alatt elmúlik. Elhúzódó, jelentősebb vérzés esetén a legfontosabb teendő a légutak tisztán tartása, hogy a beteg levegőt kapjon, és a vérzés ellátása. Sokan fekszenek le annak reményében, hogy a vérzés így hamarabb eláll. A hirtelen helyzetváltoztatás hatására azonban növekszik a vérnyomás, ami fokozhatja a vérzés intenzitását, ráadásul a vér hátracsorog a garatba, illetve a gégébe, így ritkán (eszméletlen betegnél, kisgyermekek, gyenge, magatehetetlen betegek esetében, alvás közben fellépő vérzésnél) a vérnek az alsó légutakba való jutása által akár fulladáshoz is vezethet.

A helyes elsősegély lépései a következők:
- a beteget ültessük le, a feje dőljön előre (legjobb, illetve legkényelmesebb, ha a beteg egyik könyökével a saját térdére illetve combjára támaszkodik, míg tenyerével megtámasztja a homlokát),
- ügyeljünk arra, hogy a vért a beteg ne nyelje le (a gyomorba került vért a későbbiekben a páciens nagy valószínűséggel ki fogja hányni), illetve ne aspirálja (lélegezze be),
- a nyak körül lazítsuk fel a szűk ruhát, gallért, nyakkendőt,
- jó szolgálatot tehet a tarkóra helyezett hideg borogatás, ami reflexes úton segíti az érösszehúzódást,
- a vérzés helye valószínűleg az orrsövény elülső harmadán van, így az orrcimpák két ujjal történő, egyszerű összeszorítása (néhány percen át, a másik kezünkkel) is a legtöbbször hatásos lehet.

Mit tehet az orvos?

A vérzés végleges megszüntetésének módja függ a vérzés erősségétől, eredetétől és helyétől. A jól meghatározható helyű vérzések a nyálkahártya helyi vegyi edzésével, kíméletes, pontszerű égetésével (elekrokauterizáció) állíthatók el. Az orrüreg középső és hátsó traktusában a szűk viszonyok, a bonyolultan redőzött nyálkahártyafelszín miatt a vérzés helye gyakran nem állapítható meg pontosan. Ekkor az orrüreg gézzel történő tamponálását végzi az orvos.

Nagyon makacs esetekben, az orrüreg hátsó részéből eredő vérzéseknél szükség lehet ún. orrgarati tampon alkalmazására, amely hátra, a garat felé hermetikusan elzárja az orrüreget. Ritkán érlekötésre is szükség lehet.