Az írógép-helyesírás

Az írógép billentyűzete legfeljebb a hosszú ó-t és ő-t tartalmazta, a hosszú í, ú, ű betű nem kapott helyet rajta. A szorgalmasabbak úgy segítettek magukon, hogy utólag ceruzával kirakták az ékezeteket, vagy pedig mellékjellel próbálkoztak, sokan azonban úgy hagyták a leírt szöveget, csupaszon. Régen még nyomtatásban is gyakran előfordultak ékezethibás szavak, elsősorban éppen az írógép hiányos billentyűzete, valamint ezzel kapcsolatosan a szerző és a nyomdászok hanyagsága miatt.

Manapság az sms-ek írása okoz hasonló gondokat. Sokan az angol betűkészlettel élnek, mert a telefonjukon nincsen lehetőség a magyar karakterek megjelenítésére, ha pedig van, akkor viszont kétszer-háromszor többe kerül a szabályosan leírt magyar szöveg elküldése, ugyanis a magyar karakterek jóval nagyobb helyet foglalnak el, mint a mellékjelek nélküli angol betűk.

Nemcsak azért szükséges írásban megkülönböztetni a rövid és a hosszú magánhangzókat, mert a helyesírási szabályzat így követeli meg, hanem azért is, mert fontos szerepük van egy-egy szó jelentésének a kialakításában. Számos olyan szavunk van, amely hosszú magánhangzóval mást jelent, mint röviddel. Nem mindegy, hogy valaki kint volt a kertben vagy pedig nagy kínt kellett kiállnia. Az sem lehet közömbös számunkra, hogy a barátunk megörült-e az ajándéknak vagy pedig megőrült miatta. Egészen mást eredményes az, ha bátyám zsebet tűzet a kabátjára, mint ha tüzet rak a kályhában. A következő mondatokban a hasonló hangzású szavak egyikét ékezettel kell ellátnunk: A faluban sok a fehér falú ház. – Még ebben a rejtett zugban is zúg a szél. – Az iratra ráíratta a tanúk nevét. – Az üzletben kapható áru közt sok kedvező árú. stb.

1979-ben megszületett a magyar betűket tartalmazó írógép szabványa. Nem volt teljesen hiábavaló a nyelvészeknek hosszan tartó, szívós küzdelme azért, hogy a mellőzött betűk is rákerüljenek az írógépre, hogy írógéppel is helyesen lehessen írni magyarul, mivel a szabvány kimondta, hogy a Magyarországon forgalomba kerülő írógépeknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a magyar ábécé minden betűjét szabályosan le lehessen írni velük. Az írógépgyártók azonban húzódoztak a teljes magyar ábécéhez szükséges billentyűzetbővítéstől.

Még mielőtt teljesen elterjedtek volna a használatban a szabványosított írógépek, gépelés helyett az emberek áttértek a számítógépen való szövegszerkesztésre. Nemcsak Magyarországon nyílt lehetőségük az embereknek teljes magyar billentyűzettel írni, hanem másutt is, a világnak bármely részén, ahol igény van a szabályos magyar írásra.

A számítógépek térhódításával elérkezett az ideje annak, hogy megszűnjön az évtizedeken át megtűrt külön írógép-helyesírás, és hogy a magyar nyelv is belépjen azok közé a boldogabb nyelvek közé, amelyeken a lektori munka nem az ékezetkirakással kezdődik. Miért legyen hátrányos helyzetben az, aki billentyűzettel akar magyarul írni! A számítógéphez teljes magyar billentyűzetet csatlakoztathatunk, és az már nem kell, hogy gondot okozzon, hogyan jegyezzük meg a hosszú í, ú és ű betű helyét!