Tudta-e?
hogy az újszülött gyomra születésekor akkora, mint egy cseresznye (befogadó képessége kb. 6 ml).

234-235. szám - 2024. március-április

Nyelvi vitafórum

Molnár Csikós Lászlónak A nyelvi műveltség viszonylatai című könyvét olvasgatva olyan állításokra figyelhetünk fel benne, amelyek nem maguktól értetődőek, és elgondolkoztatják az embert.

4

Például a szerző felveti annak a lehetőségét, hogy elmarad a nyelvújítás vagy visszafogottabb lesz. Szerinte akkor nem lett volna szükség olyan fokú nyelvújításra, mint amilyent Kazinczyék végrehajtottak, ha a népnyelvet természetes úton köznyelvvé lehetett volna tenni. Ebben az esetben nem kellett volna mesterségesen beavatkozni a magyar nyelv életébe.

További vitatható állítások:

1. A magyar köznyelvi normában akadnak olyan követelmények, amelyek túlzottnak minősülnek.

2. A köznyelv nem magától jön létre, hanem a nyelv standardizálása eredményezi.

3. A nemzeti érdekek egységes köznyelvet igényelnek, ugyanakkor a nép ajkán a nyelv szükségszerűen regionális változatokban jut kifejezésre.

4. A nemzeti érdekek egységes köznyelvet igényelnek, a tudományos érdekek egységes szaknyelvet, ugyanakkor azonban a nép ajkán a köznyelv regionális változatokban, egy-egy szakmán, tudományterületen belül pedig szakzsargonban jut kifejezésre.

5. Azt a célt, hogy a nemzeti nyelv normatív elemeit és vonásait megfelelően elsajátítsák az emberek, az iskolákban külön tantárgy szolgálja: a magyar nyelv.

6. Számos nemzeti nyelv alkalmatlan vagy csak korlátozottan alkalmas a tudományos gondolatközlésre.

7. Önmagában nem elég a nyelv alkalmassága, tekintélyre is szükség van ahhoz, hogy a tudományos gondolatok hordozója legyen.

8. Bármely köznyelvnek a fejlettségi szintjét döntő mértékben határozza meg állandósult szakkifejezéseinek gazdagsága, különösen pedig ezeknek a kifejezéseknek tartalmi, értelemszerű és jelentésbeli használati következetessége.

9. Az egységes köznyelvi norma alkalmazása a regionális árnyalatú nyelvhasználati szokások megléte miatt nem mindig zökkenőmentes.

10. Az explicit normájú köznyelv alapjában véve statikus jellegű, a regionális nyelvváltozatok pedig inkább dinamikusak.

11. A regionális köznyelvek kétarcúak. Egyrészt a köznyelv nyelvjárási színezetű megjelenési formái, másrészt viszont a nyelvjárás köznyelvies változatai.

12. A szleng és a köznyelvi szókincs közti választóvonal nemcsak a magyar lexikográfiában, hanem más nyelvekében is jelentős problémát okoz.

13. A szlengre nemigen jellemző a köznyelvi igék elferdítése, ilyesmi inkább a nyelvjárásokban tapasztalható.

14. A regionalitás és a köznyelviség dialektikusan kiegészíti egymást, hiszen az előbbi a hallgatólagos norma jegyében jelentkezik, az utóbbi pedig inkább a tételesen megfogalmazott normának igyekszik eleget tenni.

15. A nemzeti nyelvek fejlesztése, kiművelése által a nemzeti tudományos nyelvek is többé-kevésbé megerősödtek, de világviszonylatban csak néhányuknak jutott szerep.

16. A nemzeti helyzet önmagában még nem garantálja a nyelvi norma érvényesülésének zavartalanságát, csupán biztosítja hozzá a feltételeket; az egyénen múlik aztán, hogy mennyire igyekszik szóban és írásban a norma követelményeihez alkalmazkodni, a nyelvszokásokon alapuló társadalmi megegyezést tiszteletben tartani.

17. Az államnyelv egy országnak szimbolikus és érzelmi felhangok nélküli közigazgatási nyelvére utaló megnevezés.

18. Az urbánus életforma nem elégedett meg az implicit nyelvi normával, explicit normát alakított ki, és ezzel tekintélyt igyekezett szerezni a szükségleteire létrehozott nyelvváltozatnak a rurális életformához kötődő regionális idiómákkal szemben.

19. A magyar tudományosság sokat tehet még annak érdekében, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ma is megfeleljen eredeti célkitűzéseinek.

Várjuk az észrevételeket, hozzászólásokat erre az e-mail címre: muhi.bela@gmail.comItt fogjuk közölni őket.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor