Az -alja utótagú helységnevek

Az efféle földrajzi neveknek általában konkrét szemléleti alapjuk van. A Nógrád vármegyében levő Karancsalja a Karancs nevű hegy lábánál fekszik, a Tolna vármegyei Váralja helység az egykori Várfő nevű vár alatt jött létre, a szlovákiai Rimaszombat közelében levő Tornalja (melynek Šafárikovo a mai szlovák neve) azzal az óratoronnyal van kapcsolatban, amelyet annak idején a Sajó-mellék őrsége épített (a Tornalja név a régi magyar torn, azaz torony szónak és a 'valami alatt levő hely, terület' jelentésű alja szónak az összetétele, mai nyelven tehát Toronyalja lenne). A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében levő Boldogkőváralja helység Boldogkő vára alatt épült (a Boldog- névelem népetimológiával jött létre a szláv Boldva vagy Bodva névből; a -kő elem pedig hegyen épült várra utal).

Érdekes helynév a Cserépváralja. Szintén Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, Eger közelében. Cserépváralja korábban a Cserépalja nevet viselte, határában egy XIV. századból való várfal maradványai láthatók. Ez volt Cserépvára. Mielőtt a vár felépült volna, a környéken már volt egy Cserép nevű falu. Ez ma is megvan, Cserépfalu a neve, azzal, hogy a -falu utótag csupán később épült be a helység nevébe (nyilván azért, hogy az ugyanilyen nevű vártól megkülönböztessék).

A Vas vármegyei Vasalja helység nem Vasvár alatt fekszik (ahogyan az előbbiek alapján feltételeznénk), sőt még csak nem is vár közelében. A névben levő Vas- előtag hajdanában még Avas- volt. Ennek a szónak azonban nem 'állásában megromlott, megsárgult' jelentést kell tulajdonítanunk. Az avas szónak ugyanis van egy régi főnévi jelentése is: 'nagy fákból álló öreg, kopárosodó erdő' (némelyik nyelvjárásban ma is megvan ez az értelme). Az Avasalja név tehát voltaképpen öreg erdő alatt levő helyre utal. Avas nevű helység található a Tisza és a Túr között (ma Románia területén), valamint Miskolc városközpontjától délnyugatra is. Az Avasalja névről idővel azért kopott le az -a, mert az emberek elfeledték eredeti jelentését, és az a-t névelőnek érezték (ezt ugye el lehet hagyni).

Az említett helységnevek közt kakukktojás, vagyis oda nem illő név is van, mégpedig a Csátalja. Ez tudniillik nem is összetett szó, hanem a szerb Čatalija név átvétele. A szerb helynév a 'villaszerű, elágazó' jelentésű čatali szónak a származéka (ez pedig az oszmán-törökből ered). A szerb nevet a magyarok Csátalja formában idomították nyelvükhöz, így értelmezve honosodott meg benne.

 Többféle magyarázat fűződik a bácskai Nádalja vagy Nádalj helység nevéhez. A szerb lakosság a dalji melléknév felsőfokú alakjából eredezteti, mondván, hogy a najdalji szó mint a név alapja arra a legelőre utal, amely az egykori tanyaközponttól, Szenttamástól a legtávolabbra esik, a legmesszebb van. Más magyarázat szerint a település neve a piócának, ennek a vérszopó állatnak régi nevéből, a nadályból eredeztethető. A legvalószínűbbnek mégis az látszik, hogy a helység nevének a nád és az alj v. alja főnévből alkotott összetett szó az alapja. Korábban ez a vidék eléggé mocsaras volt, megtörténhetett tehát, hogy a nád alján falu létesült. Hasonló szemléletből jött létre a Vas vármegyei Magyarnádalja és Horvátnádalja előde a XIV. században.