Legyőzni a hétfejű info-sárkányt

Az őrület és a valóság között hogyan lavírozzunk? Szűkös időnkkel hogyan gazdálkodjunk okosan? K. a „kritikus ignorálás” technikáját az iskolákba is be akarja vinni. „Pár egyszerű módszert tanítunk az info-fogyasztás irányítására.”

Az információ értékét a forrás kritikus átvilágításával kezdjük. Aki először olvas és aztán vizsgál, már a felét megette. A tartalmak megítéléséhez idő és mély szaktudás kell. Ilyennel pedig alig valaki rendelkezik. Csapdába esnek és máris beültettek világképükbe egy kakukktojást. Tehát: használjunk először keresőgépet és pár perc alatt megtudhatjuk, ki áll egy-egy állítás mögött és mennyire bízhatunk a forrásban. (Ez erre az írásra is vonatkozik? RS). Ellenvethető, hogy a legtöbben amúgy is csak szalagcímeket és töredékeket olvasnak, nem teljes írásokat. Az első bull-shit-kontaktust próbáljuk meg elkerülni: korlátozzuk telefonidőnket, töröljük az időigényes app-okat, csatornákat némítsunk el és fojtsuk el a fölugráló ablakokat. „Akinek nincs söre a hűtőjében, az kevesebbet iszik.”

Mindez banálisnak és pofonegyszerűnek tűnik, ám az info-diéta épp oly nehéz, mint lefogyni. És ahogy a fast food-dal is túlehetjük magunkat, fölösleges információkkal is teletömhetjük agyunkat.

Süddeutsche Zeitung. 12. 11. 2022

Bitte nicht beachten!

KOMMENT

Szívós harcot vívok családom és a reklám ellen. Márkaneveket tanulnak meg és reklám-termékeket választanak. Észre sem veszed és elültették a fejedben! Ha nem lenne hatásos, nem csinálnák. Reklám-immunitásom évtizedes önfegyelmezés eredménye. Csapkodom őket, mint a legyet. „Jó bornak nem kell cégér.” A jó termék választása bizony fáradságos és időigényes. Nem lékelhetek meg minden csomagolást! Úgy járok el, mint szüleim a jó dinnyével: magjait eltették.