Tudta-e?
A madarak repülésének elősegítésére a végtagokat alkotó csöves csontok levegővel teltek, így könnyebbek.

10. szám - 2007. augusztus 6.

Vajdasági tudósok

Fekete (Schwarcz) Mihály

Zentai születésű matematikus, egyetemi tanár, Neumann János házi tanítója matematikából, az Albert Einstein Matematikai Intézet egykori igazgatója.
TARI László

Zentán született 1886. július 19-én. Apja, Schwarcz Sándor neves könyvkereskedő, nyomdász, aki az első könyvesboltot nyitotta meg Zentán még 1875 decemberében. (Ez volt az akkori Bács-Bodrog megye egyetlen állandó jelleggel működő könyvesboltja, a szabadkai és az újvidéki mellett.) Anyja Klein Emma. A Schwarcz család, Mihály születésekor Pecarski Sever özvegye házában albérlő, az akkori Kórház utca 1299. sz alatt (ma a Branko Radičević u. 6. sz.), de később a család megveszi a házat.

Fekete (Schwarcz) Mihály családi háza















Középiskolai tanulmányait a zentai gimnáziumban kezdte 1896-ban még Schwarcz Mihály néven. Az iskolában igen jó tanuló. Az V., VI és VII. osztályban osztályelső (csak ő a színjeles, neve vastag betűkkel szedett a gimnáziumi értesítőkben). Családja 1899 végén magyarosította vezetéknevét Fekete-névre, s ettől kezdve már Fekete Mihályként szerepel a gimnáziumi osztálynaplókban, illetve értesítőkben. Érettségi vizsgáját 1904 júniusában „jól érett” minősítéssel teszi le, s a végzettek közül csak ő választja a tanári pályát.

Egyetemi tanulmányait Budapesten végzi, majd 1909-ben doktori címet szerez. Ezt követően egy évet tölt a németországi Göttingenben E. Landau, a híres matematikus mellett. Hazatérése után Beke Manó tanársegéde lesz a budapesti Tudományegyetemen, majd magántanári képesítést szerez. Az egyetemen ismerkedik meg Fejér Lipót matematikussal, kinek hatására az analízis hivatott művelője lesz. (Fejér körül ekkor egy kiváló iskola bontakozik ki, neves matematikusokkal.) Első tudományos értekezését 1908-ban írta (Egy ismeretlent tartalmazó lineáris kongruencia-rendszerek általános tárgyalása). 1912-ben az angliai cambridge-ben a nemzetközi matematikai kongresszuson 28 ország 574 résztvevője reprezentálja országa élvonalát. Magyarország ekkor először (külön Ausztriától) képviselteti magát. A 16 tagú magyar küldöttség tagja Fekete Mihály is, olyan kiváló matematikusok társaságában, mint Fejér Lipót, Riesz Frigyes, Beke Manó, Kürschák József, Rátz László, Goldziher Károly stb.

Pár évi tanársegédi működése után azonban meg kellett válnia az egyetemtől, s az eredményes matematikus a budapesti Nagymező-utcai polgári iskolában kapott állást, itt dolgozik 1919-ig, majd rövid ideig a Váci-utcai és a Práter-utcai leánygimnáziumban tanít. Jelentős tudományos eredményei ellenére is a Tanácsköztársaság ideje alatt tanúsított magatartása miatt 1920-ban megfosztották állásától, s kizárták a Matematikai és Fizikai Társulat tagjai közül, sőt magántanári előadásait sem tarthatta meg az egyetemen. Ekkor lesz a későbbi világhírű matematikus, a gimnazista Neumann János házi tanítója matematikából, s még Neumann érettségije előtt közösen jelentetnek meg egy tudományos munkát (ez Neumann első publikációja) a komplex együtthatós polinomok gyökeinek elhelyezkedéséről (1922). Ezután egy ideig biztosítási matematikusként dolgozik a Phőnix Biztosító Társaságnál, amíg végül 1925-ben a Pesti Izraelita Hitközség fiúgimnáziumában kapott tanári állást. Tudományos eredményei már ekkor világszerte elismertek. 1928-ban maghívást kapott a litvániai Kovno egyetemére, illetve a jeruzsálemi Héber Egyetemre (Hebrew University). A meghívást Hadamard és Landau segítették elő, akik nagyra értékelték Fekete munkásságát. Az utóbbit választotta, ahol egy évig előadó, utána pedig az Albert Einstein Matematikai Intézet igazgatójává nevezték ki, ahol haláláig működött.

Az 1928. évi bolognai nemzetközi matematikai kongresszuson a 21 tagú magyar delegáció tagjaként utoljára képviselte Magyarországot, a későbbiekben Izrael küldötteként vett részt ezeken a tanácskozásokon. 1935-36-ban a jeruzsálemi Természettudományi Kar dékánja, az 1945-48-as években pedig az egyetem rektora.

Érdeklődése kezdetben a számelmélet felé fordult de Fejér Lipót hatására az analízis lett kutatásainak fő területe. Legjelentősebb eredménye a transzfinit-átmérő fogalmának a megalkotása, (a z komplex sík korlátos, zárt, végtelen sok pontot tartalmazó E halmazán értelmezett d(E) halmazfüggvény). Kutatásainak más ismertebb területei: a ponthalmazok elmélete, interpolációelmélet, algebra és komplex változós függvénytan határterülete, divergens sorok szummációja, Fourier-sorok.

Munkásságáról így ír a Magyar Tudóslexikon: „Bebizonyította, hogy E Transzfinit átmérője és Csebisev állandója egyenlők egymással, ami bizonyos polinomok vizsgálatában érdekes fejleményekhez vezetett. A transzfinit átmérő tulajdonságait ő maga és más szerzők is felhasználták ponthalmazelméleti és approximációelméleti kérdések tanulmányozására. Fejér egy problémájából kiindulva érdekes komplex interpolációelméleti feladatokat oldott meg, amelynek kapcsán bevezette az ún. Fekete-féle pontokat. A Rolle-Bolzano-féle tételt a komplex változós függvények bizonyos osztályaira is átvitte. Ismert első együtthatójú algebrai egyenletek gyökeinek elhelyezkedésére adott becslést. Még számos értékes eredménye van a valós és a komplex függvénytan területén. Kiemelkedőek a numerikus és egyes függvénysorok szummabilitásáról írott dolgozatai. Az abszolút szummábilis numerikus sorok Fejér által sugallt gondolatából kiindulva kidolgozta a Hölder, illetve Cesáro értelemben abszolút szummálható sorok elméletének alapjait, amit Dirichlet- és Fourier-sorok vizsgálatára is felhasznált. Foglalkozott a Fourier-sorok erős szummálhatóságának a kérdéseivel is. Vizsgálta a sorok szummabilitási tényezőinek problémáit és ennek alkalmazásait a Fourier-sorok elméletében.”

Sokat utazgatott világszerte, s jól ismert alakja volt a matematikai konferenciáknak és szemináriumoknak. Életének utolsó éveiben visszatér a transzfinit-átmérő, mint halmazfüggvénynek a vizsgálatára, amelybe időközben sok neves matematikus kapcsolódott be, Pólya György és Szegő Gáboron kívül P.J. Myrberg, J.W. Lindeberg, P. Nevanlinna, J. Gillis, Erdős Pál stb. Nyugdíjba vonulása alkalmával 1955-ben megkapta az egzakt tudományok izraeli díját.

1957. május 13-án, munka közben, az íróasztalala mellől ragadta el a halál. Elhunytával nagy veszteség érte a tudományos világot. Fekete Mihály nemcsak kiváló és tehetséges matematikus volt, hanem nagyszerű előadó, és kiváló pedagógus is. Egyénisége, jó emberi tulajdonságai miatt, rendkívül megnyerő természetű volt. Egyike Fejér Lipót azon tanítványainak, akik matematikai munkásságukkal nagy elismerést szereztek maguknak. Közel 80 tudományos értekezést, dolgozatot publikált, melyek közül néhányat társszerzőkkel írt.

Figyelemre méltó, hogy a 19. század 80-as 90-es éveiben született tudós matematikusok csoportja milyen népes, s hogy milyen magas színvonalat képviselt ez a csoport: Fejér Lipót (1880 -1959), Riesz Frigyes (1880 -1956), Kármán Tódor (1881-1963), Dienes Pál (1882 -1963), König Dénes (1883 -1944), Haar Alfréd (1885 -1933), Fekete Mihály (1886-1957), Riesz Marcell (1886-1969), Pólya György (1887-1985), Egerváry Jenő (1891-1958), Kerékjártó Béla (1898-1946). stb.

Fekete Mihály is szülővárosa elfeledett nagyjai közt foglal helyet, kinek első lépéseit a tudományos világ felé az akkor méltán híres zentai gimnáziumban alapozták meg kiváló tanárai.

Irodalom:
OSZK, IV. 001 Magyar Tudóslexikon, 1997.
OSZK, IV. 003 Magyar életrajzi lexikon, Bp. 1967.
Somogyi könyvtár, Szeged: Matematikai Lapok, 1958, 1-2, 3-4 szám, Fekete Mihály munkáinak jegyzéke,
Balázs János: Fekete Mihály munkásságáról

Források:
TLZ, F:003 Zenta Rendezett Tanácsú Város, Zenta, (1850-1918), Kereseti adókönyvek (1869)
TLZ, F: 031 Moša Pijade Gimnázium, Zenta, (1876-1979)
TLZ, F: 315 Térkép-, tervrajz- és vázlatgyűjtemény, Zenta
Kataszteri Hivatal, Zenta, Zenta város (indikációs térképek, 46. szelvény)
Tari László (fényképgyűjtemény)
ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor