Tudta-e?
...ha naponta folyamatosan fogyasztunk néhány mandulát, akkor megelőzhetjük a koleszterin képződését és lerakodását az erekben, ugyanis így a test elegendő esszenciális zsírhoz jut?

12. szám - 2007. augusztus 20.

Magyar származású Nobel-díjasok

Oláh György - A karbokationok előállítója

Folyóiratunkban részletesen bemutatjuk a híres magyar származású tudósokat és feltalálókat.
Ribár Béla: Híres magyar tudósok című könyve alapján

OLÁH GYÖRGY 1927. május 22-én született Budapesten. Miként a másik magyar kémiai Nobel-díjas, Hevesy György, ő is Budapest egyik legjobb iskolájába, a piarista gimnáziumba járt. Ebben az iskolában szigor és magas követelmény uralkodott és nagy súlyt fektettek a humán tantárgyakra: nyolc évig tanultak latint, németet és franciát. Gimnazista korában még semmi vonzalmat sem érzett a kémia iránt, inkább a történelem és az irodalom érdekelte. Érettségi után a budapesti Műszaki Egyetemre iratkozott és ott szerzett vegyészmérnöki oklevelet, majd 1949-ben egyetemi doktorátust. Ugyanebben az évben megnősült, amiről 1995-ben így nyilatkozott: "az életem legszebb eseménye volt".

Az egyetemen ébred fel érdeklődése a szerves kémia iránt. Szerencséje volt, hogy Magyarország akkori legrangosabb professzorának, Zemplén Gézának asszisztense Iehetett. Zemplén Berlinben Emil Fischer Nobel-díjas tudós tanítványa volt. Oláh György saját ötleteként a fluort tartalmazó szénhidrátokat kezdte kutatni. A háború utáni szegénységben az alapvető vegyszerek is hiányoztak, így azokat is magának kellett előállítani. Helyszűke miatt egy elszívó fülkét az intézet hátsó erkélyén rendezett be, amelyet "erkély laboratóriumnak" neveztek el.

Az ötvenes években Magyarországon megjelent dolgozataira már külföldön is felfigyeltek. 1954-ben, mindössze 27 évesen lett a tudományok doktora. Ebben az évben születik meg első gyermekük. Ugyanebben az évben, amikor megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézete, Oláh Györgyöt nevezték ki igazgatóhelyettesnek. Az új intézetben megalakított egy szerves kémiai kutatócsoportot, amelyet Magyarországról való távozásáig vezetett.

1956. októberében, amikor Magyarország fellázadt a szovjet uralom ellen és a felkelést drasztikus eszközökkel leverték, családjával és kutatócsoportjának egy részével úgy határoztak, hogy elmenekülnek az országból és Nyugaton új életet kezdenek. 1956. decemberében Londonba jutottak, ahol feleségének rokonai éltek. 1957. tavaszán továbbutaztak Kanadába, ahol a Dow Chemical amerikai cég kanadai fiókvállalatában kap állást két budapesti munkatársával együtt. Itt kezdi meg a karbokationokra (pozitív töltéssel rendelkező szénvegyületek) vonatkozó kutatásait, amelyeknek gyakorlati jelentőségük is volt, mivel segítettek megjavítani bizonyos ipari folyamatokat. Eredményeinek elismeréseként vállalati tudósnak léptették elő, mely a legmagasabb kutatói állás volt adminisztratív kötelezettség nélkül. 1959-ben születik meg második gyermekük. 1964 tavaszán a Dow vállalat egyik amerikai laboratóriumába megy dolgozni. Innen hívták meg 1965 nyarán professzornak a Western Reserve Egyetemre Clevelandbe, hogy lássa el a tanszékvezetői teendőket. 12 évet töltött Clevelandben, mely tudományos kutatásainak leggyümölcsözőbb periódusa volt.

1976-ban a Dél Kaliforniai Egyetem Los Angelesbe hívja, hogy létesítsen egy kutatóintézetet a szénhidrogén kémia széles területe számára. Többszöri kaliforniai látogatása folyamán szerelmese lett Kaliforniának és 1977-ben kutatócsoportjának mintegy tizenöt tagjával átköltözött Los Angelesbe, ahol új kutatóintézetet építettek a részére. 1991-ben az egyetem Loker Szénhidrogénkutató Intézetének igazgatója lett, ahol ma is tevékenykedik.

A karbokationok előállításához Oláh szuper erős savakat használt (olyan savakat, amelyek sokkal, de sokkal erősebbek a 100%-os kénsavnál), melyekben alacsony hőmérsékleten (mínusz száz Celsius-fok) alkilhalogenideket oldott fel. Ily módon olyan nagy koncentrációban és olyan hosszú élettartammal sikerült karbokationokat előállítani, hogy mágneses magrezonancia spektroszkópiával tanulmányozni tudta azok szerkezetét, tulajdonságaikat és reakcióképességüket. Felfedezte, hogy a szupersavakban a három vegyértékű karbókationokon kívül magasabb koordinációjúakat - négyes-, ötös-, hatoskoordinációjúakat - is elő lehet állítani. Mindezeknek tanulmányozta a szerkezetét. Munkásságával leomlott a szénatom négyvegyértékségére vonatkozó régi dogma, amely Kekulé óta, azaz az 1860-as évek óta uralta a szerkezeti szerves kémiát.

Oláh György díszdoktora több egyetemnek (Durhami, Budapesti Műszaki, Müncheni és Krétai Egyetem), számos tudományos kitüntetés viselője és társaság tagja. Több mint ezer tudományos dolgozat és tizennégy könyv szerzője vagy társszerzője. Szabadalmainak száma több mint száz. A világ legrangosabb tudományos kitüntetését, az 1994-es kémiai Nobel-díjat "a karbokation kémiához való hozzájárulásáért" kapta, amely 930 ezer dollárt tett ki.

A díj odaítélése után első nyilatkozatában a következőket mondta: "Én nagyon büszke vagyok rá, hogy Magyarországról származom, de arra is, hogy az Egyesült Allamokban egy új országot találtam, ahol a gyermekeim felnőhettek és amelynek nagyon is része vagyok ... Családommal együtt új hazára leltem, s miközben büszke vagyok rá, hogy magyar vagyok, amerikai lettem ... Ami a magyarságot illeti: huszonkilenc évet éltem Magyarországon, s mert fiatalon jöttem el, a legjobb emlékeim maradtak meg, hiszen - és ez a szép az életben - az ember a kellemes dolgokra emlékszik. Magyar származású amerikai vagyok, ahogy itt mondják, két világból a legjobb az enyém."

Kapcsolódó cikkek

    ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2019 Fókusz. Minden jog fenntartva!
    Design by predd | Code by tibor