Repedezik a nyugdíjrendszer

Oké, mi, babyboomer-ek vagyunk a hibásak. Először is kevesebb gyereket nemzettünk, mint szüleink. Aztán ezeknek a keveseknek bemeséltük, hogy „valósítsd meg önmagad!”. Az eredmény: egyre több nyuggert etet egyre kevesebb fiatal. Csakhogy: ehhez egyre kevesebb kedvük van. Lelkifurdalásom van. Az általunk választott politikusok bőséges nyugdíjjal láttak el bennünket, mi pedig – szüleink is – kiraboltuk a bolygót, szétvertük a klímát és a „letzte Generation”-ra bíztuk, hogy takarítsanak föl utánunk és rólunk is gondoskodjanak. Ám nem cselekedtünk felelősségünk tudatában. A pusztító háború után az emberek ismét meleg lakásra, vasárnapi sültre, családra, autóra és nyaralásra vágytak. A gazdasági csoda szellemi pusztítása után kevesebb bűzt és több szabadságot akartunk. És megkaptuk a tablettát is.

Németországban egy millió 67-87 éves dolgozik, 200 ezerrel több, mint 2015-ben. Sok a rejtett szegény, szégyellnek kérni. D. Bartsch, Linke-frakcióvezető a Bundestag-ban: „Védőernyőt az idősszegényeknek. A nyugdíjt 53%-ra kell emelni, a minimum legyen 1200 €. Legyen egy olyan nyugdíjalap, amibe mindenki a munkajövedelméből fizet be – legyen az képviselő, tisztviselő, önfoglalkoztató vagy ARD-főnök.”

KOMMENT

Fencheltee: A szomszédom most lett 67, de meghosszabbította a munkaszerződését. Kell a pénz a gyerekeknek, unokáknak (? RS), nem akar az államtól kunyerálni. És örül, ha nem ül egész nap otthon. A felesége is örül. (?? Ha annyira örül, menjen ő is dolgozni! RS).

RS: Én már 1982-ben nyugdíjaztam magam. Azóta többet dolgozom. De nem kilóra megy.

Szolgálati közlemény: szilveszteri ajándék, 2022 krónikája. Júniusban: Ismerjétek meg egymást! Ökobetyár Klub találkozó!