- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- Melyik állat építi a legnagyobb települést? A prérikutyák. Az eddigi legnagyobb "városuk" akkora volt mint Bajorország.
147. szám - 2016. december 1.
2. részAz én, és annak védelme - Az ÉN, az egoHa személyiséget, az Én-t olyan ingerek érik, amelyek felborítják az egyensúlyt, (pl. sérelmek, kudarcok), akkor feszültségek, nyugtalanság, sokszor szorongás keletkezik benne, amikkel megpróbál megküzdeni, megvédeni magát, igyekszik enyhíteni a szorongást.
|
6
|
Ezek nem tudatos, pszichés folyamatok, tudattalan lelki működések, amelyeknek az az alapvető funkciójuk, hogy megakadályozzák a személyiséget, az Én-t negatívan érintő, szorongást, megakadályozzák a stresszt keltő felismeréseket, amelyek veszélyeztetik az önértékelést. Lényegében, a hibáitól, a bántó szembesüléstől védenek. A szakemberek szerint, ezeket a különböző én-védő vagy másként elhárító mechanizmusokat, három nagy csoport valamelyikébe sorolhatjuk. Az első nagy csoportról, már szóltunk. Ezek azok, amelyek a lelki egyensúlyt az elviselhetetlen inger észlelésének megváltoztatásával érik el. A második nagy csoport lenne az, ahol az inger jelentőségének megváltoztatására kerül sor. Ezekben az esetekben, az elviselhetetlen ingert észleli az Én, de megkísérli kikapcsolni az ehhez kapcsolódó elviselhetetlen érzelmeket. Az elviselhetetlen ingert megpróbálja pozitívan átértelmezni és így védeni meg az önértékelését. Ezen belül, a racionalizálás, az önáltatás lenne az egyik. Ebben az esetben az egyén a viselkedésére, amit például elfogadhatatlan okok váltottak ki, ésszerűnek tűnő magyarázatot ad. Ha például valamilyen okból negatív következtetéseket kellene levonnia önmagával kapcsolatosan, inkább a valóságot torzítja el, mintha szemellenzőt tenne föl, vagy személyre szabott szemüveget tesz föl, ahelyett, hogy az önmagáról alkotott véleményét, hiedelmeit a valósággal hozná összhangba. Súlyos kritika érte az egyént, elmarasztaló vélemény van róla, ám inkább az állítás hitelességét kérdőjelezi meg. Vagy, amikor a kudarcainkat, érzelmi választásainkat magyarázzuk, racionális okokra vezetve vissza őket. „Ha az egyén valamely döntése nem észszerű (racionális), nem a döntését, hanem a tényeket változtatja meg, ferdíti el oly módon, hogy a döntése immár észszerűnek tűnjön”- olvasható az egyik elhárító mechanizmusokról szóló írásban. Az intellektualizáció is igen gyakori elhárító mechanizmus. Az, aki ezt alkalmazza, az én-t fenyegető kellemetlen ingereket, gondolatokat, kellemetlen tudattartalmakat „becsomagolja”. A csomagolópapírként pedig absztrakt, elvont fogalmakat használ. Például, azt a tényt, hogy túl sokat iszik, a borban lévő anyagok, vegyületek védő hatásával védi ki. Mindennapi nyelven szólva „okoskodik”. Az inger jelentőségének megváltoztatásához tartozik az identifikáció mechanizmusa is. Az identifikáció, vagyis azonosulás, egy adott személy vagy referenciacsoport értékeinek, attitűdjeinek elsajátítását jelenti. Az agresszorral való azonosulásnak is nevezik még. Az egyén annak a személynek a gondolkodását, érzéseit, nézeteit, hozzáállását, cselekvésmódjait veszi át, aki a problémáját okozta, vagy veszélyezteti. Nagyon gyakori példa erre, amikor a munkás, vagy a tisztviselő a családtagjait ugyanúgy alázza meg, amikor hazaér, mint őt a felettese vagy munkaadója. Egy másik példa erre, amikor egy szeretett személyt elvesztettünk (meghalt), azonosulunk vele, átvesszük szokásait, jellegzetes viselkedését, vagy az ő munkáját folytatjuk. Ehhez az énvédelmi-mechanizmus csoporthoz tartozik a reakcióképzés is. Nagyon jó példája ennek, az az anya, aki elutasító gyermekével, (pl. mert nem kívánt terhességből született), az elutasítással ellentétes viselkedéssel, túlzott szeretetével, szinte megfojtja gyerekét. Itt az elfojtott vággyal ellentétes cselekedet végzünk, vagy azzal ellentétes nézeteket hangoztatunk. Vagy, amikor az illető túlzottan barátságos azzal, aki megsértette. Úgy is írnak róla, mint az önmeggyőzés, illetve önbecsapás egyik módjáról. Érdekes tényként említhetjük meg, hogy megállapították, hogy a racionalizáció, az intellektualizáció és a reakcióképzés különösen gyakori a segítő foglalkozásúak konfliktusaiban. Az ápolók, orvosok, szociális munkások, pszichoterapeuták, stb. alkalmazzák sűrűn ezeket az én-védő mechanizmusokat. Az én-védő mechanizmusok harmadik csoportját alkotják azok a mechanizmusok, amelyek az inger semlegesítésére törekszenek. Ezek az inger semlegesítésére tett aktív intézkedések, mint amilyen az acting out, vagy kiélés, ilyenek lehetnek pl. az indokolatlan dühkitörések, erőszakos szexuális cselekedetek, családtagok elleni erőszak, helyzethez nem illő düh, amikor az elviselhetetlen helyzeteket fokozott tevékenységgel semlegesíti az egyén. Ebbe a csoportba tartozik az ún. kontrafóbiás viselkedés is, amikor az illető a szorongást, aktív, direkt szembesüléssel küzdi le. Erre példa a tériszonnyal küzdő ember, aki elkezd ejtőernyőzni. Vagy, a túlzottan szorongó egyén, aki vakmerően kezd viselkedni, hogy demonstrálja szorongásmentességét. És végezetül, ennek a csoportnak a harmadik mechanizmusa a meg nem történté tevés vagy annuálás. Pl. az eseményt, amelyben részt vettünk vagy előidéztünk, mert nem tudjuk elfogadni, egyszerűen töröljük az emlékezetünkből, mint amikor halálos gázolás után a tettes elhajt a helyszínről. De példa erre, amikor az elhunyt családtagnak továbbra is megterítenek asztalnál. Tény, hogy vannak ún. klasszikus énvédő mechanizmusok, de számtalan más egovédő technika is létezik, amelyek kultúraként, koronként, a társadalmi elvárásoktól függően befolyásoltak. Mondhatjuk, embere válogatja! |
Kapcsolódó cikkek
- Deviancia a szocializálódás útjain
- A szociális háló eszköze - a szokások ápolása
- „Lemenni gyerekbe”
- A szociális háló eszköze - az ölelés
- A szociális háló eszköze - a beszélgetés
- A jelen társadalmunk lelki állapota
- Ismerd fel időben!
- Amire mindenkinek szüksége van: Én-idő
- A Hübrisz-szindróma
- Hogyan bírkózzunk meg az őszi újrakezdéssel
- A színek és emberek
- Mindig és mindenkor, játszani jó!
- A társas háló, mint erőforrás
- A demencia a változó, digitális világban
- Elválni, hogy együtt maradni
- A szorongás világa lettünk
- A feladattudat kérdéséről
- Gondolatok az ambícióról és aspirációról
- Az erkölcs és fejlődése
- Mi kell a sikerhez?
- A munkahelyi klíma
- A pszichés klíma fontossága
- A szorongásról pszichológusszemmel
- A jelenünk, az aggodalom ideje
- Gondolatok az elfogadásról
- „Sötét Triád”
- A jövő és a jövőkép
- A modern kor kulcsszavai: kompetenciák és a kompetencia térkép
- Specifikus, tantárgy-specifikus kompetencia
- Generikus kompetencia fajták
- Kompetencia fajták
- Kompetencia
- A mindennapjaink része, a fegyelem
- Megküzdési stratégiák fontossága
- Félelem az elmúlástól
- A párkapcsolati dinamika
- Miként vernek át minket számok, grafikonok, statisztikai adatok segítségével
- A boldogság keresése
- Mi történik a világgal - a szuperego meghibásodása
- Az élet értelme
- A felejtés rejtelmei
- A kommunikáció személyessége
- A framing vagy keretezés, mint manipulációs módszer
- A boldogság titka
- Felelősségvállalás
- Mindennapi kommunikációnk, a manipuláció
- Önfeladó kapcsolatok
- Mindennapunk, a közöny
- A poszttraumás stressz zavar
- Áldozati bárány a közösségben
- A gyűlölet hálójában
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Menekülés önmagunk elől
- Segélygyűjtések margójára
- Az elvárások valóságalakító hatása
- Hangulat, érzelem
- Kiégett emberek világa
- Nézzünk be önmagunkba
- Csoportban – közösségben
- A kudarc az élet velejárója
- A határnélküliség hozadéka
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- A mentális zavarok megbélyegzése
- Európai örökségünk a kereszténység - Kell-e hitoktatás?
- Az önkezű vég sodrásában
- Kóros önimádat
- A mobiltelefon-kor hátulütői
- Az ajándékozásról pszichológus szemmel
- Ha gond van a figyelemmel
- Az óvoda szerepe az értékek újrateremtésében
- A figyelem
- Hogyan tovább külön
- A figyelem
- Emlékezetünkről
- Emlékezetünkről
- Amikor a párkapcsolat veszélybe kerül
- A viselkedés
- A kapcsolattartás félelmei
- Önellentmondásos üzeneteink
- A személyes légbuborékaink
- A manipulálás rövid története
- A kényszeresség világa
- A kontroll helye
- A manipuláció
- Érzelem és motiváció - Lelki világunk dinamikus oldala
- A személyiségzavarok mássága
- Magunkkal hozott viselkedésminták
- Adalék az emberi kapcsolatok megismeréséhez
- A kitaszítottság szorongása - a szégyen
- Az én, és annak védelme
- Az értéktelennek tartás szorításában
- Okok és megoldások
- A belső konfliktusok
- Szülői attitűdök és személyiségfejlődés
- A konfliktusok világában
- A doroszlói énekes Babosok
- A kóros gyermekszeretetről
- Társas intelligenciánk képességei
- Kiútkeresés érzelmeink fogságából
- Elkényeztetett nemzedékek
- Szorongás nélkül a szorongásról
- Változás és újrakezdés
- A mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések
- Érzelmi zsarolás
- Az érzelmi incesztus
- Tegnapból a mába érkezve
- „A jó ügynek nemességet kell nevelni”
- Ünnepeljünk együtt!
- A mindennapi testnevelés
- Azért adta a két kezemet, hogy áldást adjon…
- Tehetség születik
- Olvasóink ajánlata