A kitaszítottság szorongása - a szégyen

A szégyen olyan rejtett zavara a személyiségnek, amely alapjaiban hatja át az emberi életet, szorongást és irányítást kifejtve. A mindennapi kommuni­kációban előforduló sikertelen lépésekben, a félreértésekben, az el nem fogadásban, amikor megértést várunk, a kapcsolataink elvesztése miatt érzett ürességben találni meg a szégyent. A szégyen az, amikor nem sikerül valami. És a legalapvetőbb sikertelenség az, ha nem sikerül kapcsolatot teremteni más emberi lényekkel.

A szégyen alapvető emberi érzelem, amely mindenkiben megtalálható, de amit gyakran elnyomnak, és figyelmen kívül hagynak. Az önértékelésre kifejtett hatása miatt hasznos felismerni önmagukban, mert lényegesen csökkenthető visszahúzó, sikertelen emberi kapcsolatokat fenntartó hatása.

Honnan ered a szégyen? Meddig határozza meg kapcsolatainkat, anélkül, hogy tudatosodna bennünk? A szégyennek csak negatív hatásai vannak?

Induljunk el a kezdetektől…

A teljes írás itt olvasható.

MEGJEGYZÉS:

Az itt közölt írás a Vajdasági Magyar Tankönyv Tanács szervezésében megjelent tanári kézikönyvből származik, melynek címe: A kötődés hálói – Közösségben létezve.
Szerző: Dr. med. Sági Zoltán, neuropszichiáter, pszichoterapeuta, csoportanalitikus.
Ez a kiadvány a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg Újvidéken 2015-ben az Árgus kiadásában.
A kiadvány szerkesztője Muhi Béla.