Amikor a párkapcsolat veszélybe kerül

Belső összetevőit olyan érzelmek, gondolatok és fizikai tünetek alkotják, amelyek kifelé nem láthatók. A féltékenység uralkodó érzése lehet fájdalom, harag, düh, irigység, szomorúság, félelem, szenvedés vagy megaláztatás. Mindehhez társulhat még megbánás, önvád, olyan gondolat, hogy a vetélytárshoz mérje magát a „szenvedő” személyiség, vagy aggodalom, hogy mások majd hogyan vélekednek róla.

A féltékenység külső összetevői világosan megnyilvánulhatnak bizonyos viselkedésformákban: az illető nyilvánosság előtt beszél róla, kiabál, sikoltozik, úgy akar tenni, mintha nem tudná, elhumorizálja, bosszút áll, szó nélkül távozik, erőszakos lesz, és még sorolni lehetne sokáig. Fontos tudni, hogy a féltékenységnek mind külső, mind pedig belső eleme van. Lehet ugyan, hogy valaki bizonyos mértékéig befolyásolni tudja az érzéseit, de az legtöbbször alig sikerül. „Bárcsak nyugodtan, ésszerűen tudnám kezelni ezt az érzést, de képtelen vagyok, túlságosan fáj”.

A teljes írás itt olvasható.

MEGJEGYZÉS: Az itt közölt írás a Vajdasági Magyar Tankönyv Tanács szervezésében megjelent tanári kézikönyvből származik, melynek címe: A kötődés hálói – Közösségben létezve.
Szerző: Dr. med. Sági Zoltán, neuropszichiáter, pszichoterapeuta, csoportanalitikus.
Ez a kiadvány a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg Újvidéken 2015-ben az Árgus kiadásában.
A kiadvány szerkesztője Muhi Béla.