A dél-kaukázusi régió geostratégiai helyzetétől Spanyolország 1981-es puccskísérletéig

Megjelent a Külügyi Műhely c. online tudományos folyóirat 4. évfolyam 2022/1. lapszáma, benne 11 szakcikkel és egy tudományos ismeretterjesztő írással. A lapszámba publikáló szerzők affiliációja és témaválasztása – a korábbi lapszámokhoz hasonlóan – ezúttal is színes képet mutat. A teljesség igénye nélkül az alábbi írások jelentek meg a lapszámban.

Csatlós Erzsébet, Szegedi Tudományegyetem, Közjogi Intézet, tanulmányában az Alkotmánybíróság előtt folyó, a COVID-19 pandémia elmúlt két évében megjelent megnövekedett számú kiutasítási ügyek vizsgálatából indult ki, az okokat keresve.

A KTI – Közlekedéstudományi Intézet több munkatársa, Szabó Ádám – Orosz László – Borsi Zoltán – Telekesi Tibor – Főglein Katain – Faragó Gábor – Schváb Zoltán, a hidrogénüzemű nehézgép-járművekhez kapcsolódó hidrogéntöltő állomások potenciális helymeghatározását és elterjedését vizsgálták, több tényező adatainak összevetésével. 2018. óta – megelőzve az energiaipart – Magyarországon a legnagyobb szén-dioxid kibocsátási részesedéssel rendelkező szektor a közlekedés, így annak alternatíváinak és javításának átgondolása elsődleges a környezetvédelem tekintetében.

Pfeffer Zsolt, adjunktus, tanulmányában a társasági adóra vonatkozó nemzetközi és uniós célkitűzéseket, követelményeket (jogharmonizációs lehetőségeket), illetve azokat a jelenségeket vizsgálta, amelyek alapvetően befolyásolhatják a társasági adóra vonatkozó jogalkotást.

Ájben Katalin és Biró Dávid, doktoranduszhallgatók, a dél-kaukázusi régió három országát – Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország – geopolitikai helyzetét vizsgálta Oroszország és Törökország szorításában.

Katona Magda Nasrin, az Afganisztánért Alapítvány igazgatója, a tálibok második hatalomátvételét helyezte történelmi kontextusba, bemutatva az előzményeket, a tálib mozgalom szervezetét, az al-Kaidával való viszonyrendszerét, nemzetközi kapcsolatait.

Kontra Réka doktoranduszhallgató, egyben a „Külügyi Műhely – Gyorselemzés sorozat” szerkesztőség tagja, tanulmányának fókuszába az 1981-es puccskísérletet emelte be, részletesen bemutatva az azt övező spanyol politikai viszonyokat, történeseket, illetve fontosabb szereplőit.

Pongrácz Alex, adjunktus, a Nyugat-Európában három évtizeden keresztül – 1945 és 1975 között – virulens jóléti állam válságát követően érvényesülő monetarista ellenforradalmat vizsgálta írásában, áttekintést adva a neoliberalizmusról és neokonzervativizmusról, a jóléti államok válságáról, illetve a Margaret Thatcher és Ronald Reagan fémjelezte korszakról.

Szakáli Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa Indonézia kapcsán tekintette át a COVID-19 pandémiára adott kormányzati válaszlépéseket, áttekintve azokat a rendszerszintű kihívásokat, amelyeket a sikeres járványkezelés ellenében hatottak.

A teljes lapszám a Külügyi Műhely Alapítvány honlapján, a Crossref DOI adatbázisában, az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban, illetve a Magyar Tudományos Művek Tára oldalán open access érhető el.

A folyóirat Szerkesztőbizottsága egyben várja szakértők kéziratait a soron következő lapszámhoz, amelyhez a kéziratok leadási határideje 2022. október. 15.