A manipuláció

Napi szinten harcolunk a túlélésért és az érvényesülésért, de a legtöbb ilyen küzdelem nem erőszakos és nem is eleve romboló hatású.  A személyes és társadalmi előnyökért folytatott harcban versenyt futunk egymással a hatalomért, a presztízsért és a biztos társadalmi megkapaszkodásért.

A küzdelem önmagában nem rossz vagy ártalmas. A jogos szükség­leteinkért folytatott nyílt és tisztességes harc gyakran szükséges és építő jellegű. Amikor azért küzdünk, amire valóban szükségünk van, és közben tiszteletben tartjuk mások jogait és szükségleteit, akkor viselkedésünk önérvényesítő, asszertív. Amikor azonban szükségtelenül harcolunk, vagy nem vesszük figyelembe, hogyan érint ez másokat, a viselkedésünk agresszívvé válik

Az agresszió két alapvető típusa a nyílt és a rejtett agresszió. Amikor elszántan törekszünk akaratunk mindenáron való érvényesítésére vagy előny­szerzésre, és ezt nyílt, közvetlen és egyértelmű módon tesszük, viselkedésünk nyíltan agresszív. Amikor mindenáron győzni, dominálni, kontrollálni akarunk, vagy akaratunkat igyekszünk érvényesíteni, de azt körmönfont, alattomos vagy megtévesztő módon tesszük, hogy elrejtsük valódi szándékunkat, akkor a viselkedésünk rejtetten agresszív. Az agresszió nyílt megnyilvánulásainak elrejtése, miközben másokat megfélemlítéssel meghátrálásra, visszakozásra vagy behódolásra kényszerítünk, igen hatásos manipulatív módszer.  Ez az oka annak, hogy a személyközi manipuláció mögött legtöbbször rejtett agresszió húzódik meg.

A teljes írás itt olvasható.

MEGJEGYZÉS:
Az itt közölt írás a Vajdasági Magyar Tankönyv Tanács szervezésében megjelent tanári kézikönyvből származik, melynek címe: A kötődés hálói – Közösségben létezve.
Szerző: Dr. med. Sági Zoltán, neuropszichiáter, pszichoterapeuta, csoportanalitikus.
Ez a kiadvány a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg Újvidéken 2015-ben az Árgus kiadásában.
A kiadvány szerkesztője Muhi Béla.