„Lemenni gyerekbe”

Így született meg egy új jelenség, sokan azt állítják, hogy „trend”, amit „kidulting”-nak neveztek el a pszichológusok, ami valójában azt jelenti, hogy „lemenni gyerekbe”. A „lemenni gyerekbe” kifejezés a pszichológiában nem új. Találkozunk vele Eric Berne Transzakciós analízis elméletében. Az elmélet szerint, minden embernél három fő énállapot különíthető el, a Szülő, a Felnőtt és a Gyerek, és amikor valakivel kommunikációban, tranzakcióban vagyunk, - leegyszerűsítve - ezek az énállapotok lépnek interakcióba, ami meghatározza az egyének viselkedésének jellegét és hatását is. A tranzakció, Berne elmélete szerint, a társas érintkezés egysége. A Gyerek-énállapot, az ösztöneinket, impulzusainkat és a gyermekkorban megélt érzéseinket hordozza. A gyerek énállapot lehet alkalmazkodó, szorongó, lázadó és szabad, amikor kíváncsi, befogadó és kreatív.

A szabad gyermeki énállapotra viszont szükségünk van felnőttként is, különben nem tudnánk örülni a moziban egy jó filmnek, vagy egy jó koncertnek és nem keresnénk feltöltődést sem egy nyaraláson, sem a mindennapokban.

A kidulting, avagy „lemenni gyerekbe”: pszichológusok szerint nagyon hasznos megküzdési módszer a szorongás ellen. Nagyon hasznos megküzdési formáról van szó a bezártság és magány ellen. Ezt a trendet, új megküzdési módszert, az Y generáció (1985 és 1995 között születettek) tagjainak a találmányaként tartják számon, vagy ahogyan egyesek írják, ez az új hobbijuk. Számos „gyerekes” dologról van szó itt. A pandémia alatt és után, elkezdtek régi, klasszikus játékokkal játszani, gyűjtik a különböző játékokat, például a Kinder tojás, vagy McDonald's játékokat, mesemaratonoznak pl. Disney-filmekkel, amikor pizza és koktélok is az asztalra kerülnek. De ide tartozik A Gyűrűk Ura, a Harry Potter, illetve a Disney-filmek imádata és újrafelfedezése is. Elkezdték gyűjteni a LEGO játékokat, és újra elkezdték játszani a gyerekkoruk játékait, mint pl. a lábteniszt, vagy a picigent, amit Újvidéken a Duna parti strand sekély vizében kicsi labdával játszanak, körben állva, 3-től 20 főig és a labdát egymásnak adogatva, úgy, hogy a labda ne érintse a vizet. De ennek tudhatóak a társas játék-, vagy a Quiz Estek szervezése is, ami az utóbbi időben nagyon divatos lett falun és a városokban is. Egyfajta egészséges nosztalgia ütötte fel a fejét. Azt, hogy „egészséges nosztalgiának” nevezem, azért van, mert a régi „pszichiátriai” irodalom a nosztalgiát, a nosztalgiázást, egy olyan idegrendszeri betegségként tartották számon, ami egyenesen démonikus eredetű. A kidulting jelenségét vizsgálat alá vették, és azt állapították meg, hogy, „a nosztalgia egy olyan érzés, aminek a segítségével az egyén sokkal erősebben meg tudja élni azt, hogy összetartozik másokkal. Ez a karantén időszakában fokozottan fontos volt, emiatt erősödött fel ebben a generációban ennyire ez az érzés.”  Azt is tényként szögezték le, hogy a világjárvány (de a mai felgyorsult élet is) mindannyiunk életében rengeteg stresszt, szorongást okozott, és ezeknek a hobbiknak a felelevenítése sokaknak segített megbírkózni az előállt helyzettel.

Nemcsak megküzdési forma a kidulting, hanem wellness trend is, ami vírusként terjedt szét a wellness világában – a gyermekjátékok kínálata felnőtteknek, ahol a felnőttek gyermekkori emlékeiket elevenítik fel azáltal, hogy olyan tevékenységeket végeznek, amelyeket általában gyerekesnek tartanak. Tematikus bulikra való öltözködés, ugrálóvárak, szabadtéri kalandparkok várják sok helyen a felnőtteket is. A gyerekjáték lényege pedig az, hogy a kiégett, fáradt, stresszes felnőttek újraéljék, megragadják a fiatalos örömöt. Ilyen módon időnként gyerekbe mennek és időnként visszaszerzik fiatalságuk gondtalan és játékos esszenciáját, és átmenetileg elkerülik a felnőtt világ bonyolultságait és követelményeit. Ezért, a felnőttek, a mai világban mind gyakrabban keresnek menedéket a gyerekek magával ragadó, fantáziadús, örömteli világában. 

A kidulting feltörekvő tendenciája, nemcsak a társadalmi normákat alakítja át, de számos lehetőséget nyit meg a felnőttek számára, hogy felfedezzék azokat a tevékenységeket, amelyeket egykor kizárólag a gyermekek hatáskörébe tartozónak tartottak, manapság pedig számukra örömforrást jelenthetnek, amiben elmerülhetnek és megélhetik a flowt. A flow-élmény pedig „az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől örömmel töltődik fel, abban teljesen feloldódik, minden más eltörpül mellette, bármi áron folytatni törekszik.” - foglmazza meg a Google.

A gyerekek világában való elmélyülés során, a felnőttek megnyugvást, nosztalgiát és az önkifejezés egyedülálló formáját találják, amelyek különböző módon gazdagíthatják életünket, javítva mentális egészségünket, ápolva a belső gyermeket (pl. színezés), gazdagítva társas kapcsolatainkat, mert a csoportos tevékenységekben való részvételkor új barátságok születhetnek, és a erősíthetik a már meglévő kötelékeket, és lehetőséget adnak a tanulásra is, mert a gyermeki kíváncsiságnak való megengedés új érdeklődési köröket, sőt készségeket is felkelthet.

Engedjük meg magunknak, hogy „lemenjünk gyerekbe”! Próbáljuk ki valamelyik gyerekes tevékenységet, mint a felnőtt kifestőkönyvek festését, társasjátékozást, rejtvények fejtését, kézműveskedést a DYJ kézműves készletekkel, retro videojáékozást,  a LEGOzást, gyűjtsenek játékokat, ha van rá módjuk, próbálják ki a felnőttek számára fölállított ugralóvárat, látogassanak el a szabadtéri kalandparkba, vegyenek részt a farsangi játékokban, vagy szervezzenek tematikus partit a barátoknak, rokonoknak.

Gyereknek lenni, játszani felnőttként, kitűnő feltöltődés lehet.