- Heti Ajánlat
- Természet
- Történelem
- Kultúra
- Nyelvtudomány
- Életmód
- Technika
- Tudósok
- Közélet
- Diákoldal
- Olvasóink küldték
- Tanítástan
- Pszichológia
e-Learning
- Tudta-e?
- A világ államai közül egyedül Líbia zászlaja egyszínű: zöld.
179. szám - 2019. augusztus
Mindennapi kommunikációnk, a manipulációÚgy tűnik, hogy a manipuláció, ez az igencsak „csúnya”, tisztességtelen dolognak számító jelenség, amely néha szándékosan, néha pedig teljesen önkéntelenül jelenik meg az emberi kapcsolatainkban, mindennapjaink része lett.
|
9
|
Az élet minden területén ott van, az utcán, az üzletekben, a médiákban, a politikában, munkahelyen, de nem kerüli el a családi és a baráti kapcsolatokat sem. Valójában, hogy rossz vagy elfogadható dologként jelöljük, fontos kihámozni, hogy mi is áll a „manipuláció” hátterében, mi motiválja eme viselkedést. És ahhoz, hogy kivédhessük magunkat, jó tudni, hogy hogyan is működnek a dolgok, pl. az adott médium, vagy az adott eszköz, ha tévéről, vagy más multimédiás eszközről van szó. De előtte jó, ha közelebbről is megismerkedünk magával a kifejezéssel, mit is jelent. Az idegen szavak gyűjteménye szerint jelentése „befolyásolás, művelet”. A mindentudó Wikipédia pedig azt mondja róla, hogy: „latin eredetű szó, "jelentése" kezelés, bánásmód”. Valójában a manipuláció kifejezést több értelemben is használjuk. Pl. szerintem, az első és a legrégibb, elavultnak titulált értelme. „Egy feladat, tárgy kezelése, az ezzel kapcsolatos eljárás, (kézi) művelet, ügyes mesterfogások alkalmazása; kezelés.” Utána, következnének a „ravasz fogás”, amit az üzleti életben tapasztalunk legtöbbször, amikor is „egy ügy, üzlet lebonyolítása, bizonyos javak kezelése önző érdekből úgy, hogy ezt az érdeket eltitkolják; mesterkedés”. De jelentheti a valóság elfedését is, amit az utóbbi időben a különböző politikai jellegű összejövetelekkel kapcsolatosan tapasztalunk a tévé képernyőjén, amikor is az igazságot megmásítják, pl. a kamera felvételezési helyzetét beállítva, vagy úgy, hogy az összejövetel kezdetén, vagy a végén készítik a riportot, amikor nincs még, vagy már tömeg, és ezzel kívánják a társadalmat, a közösséget vagy adott személyt megtéveszteni bemutatása rejtett, megtévesztő szándékkal, hogy a társadalmat, közösséget vagy az adott személyt átverjék. A valóság elfedése, az igazság megmásított bemutatása rejtett, megtévesztő szándékkal, hogy a társadalmat, közösséget vagy az adott személyt átverjék; megtévesztés. Ezt a fajta manipulációt, a szakirodalom, a politikai propagandához sorolja, és úgy fogalmazza meg, hogy a „hatalmi érdekcsoportok manipulációja működés közben”. Választások előtt ez a fajta manipuláció különböző válfajai megsokszorozódnak, amikor gőzerővel folyik a választok manipulációja. Viszont, létezik még egy formája a manipulációnak, amit érzelmi zsarolásként nevezünk meg, amikor is „egy személy, csoport érzelmeinek, gondolatainak befolyásolása” történik, „önző érdekből úgy, hogy megváltozzon a hozzáállása egy adott állapottal, személlyel, dologgal, körülménnyel kapcsolatban a befolyásoló személy vagy csoport szándékának megfelelően”. Pl. nagyon is ismerős a kisgyerek hisztije az üzletben a játékokkal megrakott, vagy édességes polc előtt, amikor megpróbálja a szüleit manipulálni, hogy azok eleget tegyenek neki, megvegyék a kívánt dolgot. Ehhez nagyban hozzásegít maga a kereskedő is, olyan helyre állítva az eladni kívánt terméket, ahol a gyerek szeme előtt van, pl. a kasszánál, a gyerekek szemének magasságában. Az üzletkötő ilyenfajta fogásainak célja az, hogy az ügyfelet a vásárlás mellett manipulálja méghozzá az „ügyfél érdekében”. Tehát, a manipuláció „egyfajta befolyásolás, amelynek célja mások attitűdjének, a beállítódásának átformálása, a viselkedés, a cselekvés, az érzelmek és a kogníció megváltoztatása, átszervezése”. A „manipulációt” sokszor a „meggyőzés, befolyásolás” szinonimájaként fordítják, de a fentiek tudatában, nem mondhatjuk, hogy teljes a párhuzam. Egyes kommunikációs szakember véleménye szerint a manipuláció manapság pejoratív értelmű szóvá vált: inkább „rejtett befolyásolásként” lehetne meghatározni, mert lényegében, úgy fejt ki hatást a hallgató véleményalkotására vagy cselekvéseire, hogy a hallgató nincs tisztában a meggyőzés eszközeivel. Kapitány Gábor szerint, “Leglényegesebb tulajdonsága az, hogy miközben minden igyekezete arra irányul, hogy valamilyen irányba befolyásoljon bennünket, mindvégig fenn igyekszik tartani azt a látszatot, hogy szabad választást ad nekünk″. Szerinte, a manipulációs technikákat lehet tanulni és szándékosan alkalmazni (jogi munkában, vallási meggyőzésben, hírközlésben), de gyakran tanulás nélkül, spontán módon is alkalmazzuk (pl. a szülő-gyerek, gyerek-szülő viszonyban, de egy szerelmi párbeszédben is). Tudatában kell lennünk annak, hogy a társas kommunikációban nagyon gyakran találkozunk a manipulációval. Azt is méltányolni kell, hogy lényegében, minden társas kommunikatív szituációt jellemez bizonyos fokú manipuláció, és azt is, hogy a kommunikáció szerves, elválaszthatatlan részét alkotja. Védekezni pedig úgy lehet ellene, hogy megismerjük, tájékozódunk azokról a technikákról, amelyeket alkalmaznak a marketing, a politika, a médiák, stb. Pl. ilyen az egyoldalú tájékoztatás, amikor a másik felet “nem tudtuk elérni”, és csak a neki tetsző véleményt közli a média, vagy a szóhasználat, amikor olyan mágikus szavakat használnak, amelyek önmagukban is erős érzelmeket váltanak ki, pl. mostanság a muzulmán terroristák , vagy a fasiszta, antiszemita, diktátor, fanatikus, stb. A sorrend is ilyen technikák közé tartozik, pl. amikor az esti híradóban a fontossági sorrend – ezzel lehet csökkenteni és növelni egy-egy esemény jelentőségét. Mert jól ismert tény, hogy az első és utolsó benyomás a legtartósabb. Az ún. „lebegtetés” is gyakori a képernyőinken, amikor ártatlan ember meggyanúsítása, sokszor ismételve. Mire kiderül, hogy hamis volt a vád, a gyanú már lemoshatatlan. Manipulációs technikák közé tartozik az „időtartam” is, mert pl. akiről sokat beszélnek, népszerűbb. De nagyon gyakran használják az elhallgatás technikáját is, mert “amiről nem beszélünk, az nincs”. De ilyen a számunkra negatív, vagy az ellenfél számára pozitív hírek elhallgatása, vagy az egyik oldalról csak negatív, a másik politikai oldalról csak pozitív hírek közlése is. Ugye milyen ismerős mindez? Tehát, védjük önmagunkat! Legyünk tisztában ezeknek az eszközöknek a működésével, és igyekezzünk a valóságot több oldalról is kritikusan megismerni. Váltsunk csatornát, több forrásból tájékozódjunk. Források: |
Kapcsolódó cikkek
- Felelősségvállalás
- A szociális háló eszköze - a szokások ápolása
- „Lemenni gyerekbe”
- A szociális háló eszköze - az ölelés
- A szociális háló eszköze - a beszélgetés
- A jelen társadalmunk lelki állapota
- Ismerd fel időben!
- Amire mindenkinek szüksége van: Én-idő
- A Hübrisz-szindróma
- Hogyan bírkózzunk meg az őszi újrakezdéssel
- A színek és emberek
- Mindig és mindenkor, játszani jó!
- A társas háló, mint erőforrás
- A demencia a változó, digitális világban
- Elválni, hogy együtt maradni
- A szorongás világa lettünk
- A feladattudat kérdéséről
- Gondolatok az ambícióról és aspirációról
- Az erkölcs és fejlődése
- Mi kell a sikerhez?
- A munkahelyi klíma
- A pszichés klíma fontossága
- A szorongásról pszichológusszemmel
- A jelenünk, az aggodalom ideje
- Gondolatok az elfogadásról
- „Sötét Triád”
- A jövő és a jövőkép
- A modern kor kulcsszavai: kompetenciák és a kompetencia térkép
- Specifikus, tantárgy-specifikus kompetencia
- Generikus kompetencia fajták
- Kompetencia fajták
- Kompetencia
- A mindennapjaink része, a fegyelem
- Megküzdési stratégiák fontossága
- Félelem az elmúlástól
- A párkapcsolati dinamika
- Miként vernek át minket számok, grafikonok, statisztikai adatok segítségével
- A boldogság keresése
- Mi történik a világgal - a szuperego meghibásodása
- Az élet értelme
- A felejtés rejtelmei
- A kommunikáció személyessége
- A framing vagy keretezés, mint manipulációs módszer
- A boldogság titka
- Önfeladó kapcsolatok
- Mindennapunk, a közöny
- A poszttraumás stressz zavar
- Áldozati bárány a közösségben
- A gyűlölet hálójában
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Az emberi értékek és az értékvesztés
- Menekülés önmagunk elől
- Segélygyűjtések margójára
- Az elvárások valóságalakító hatása
- Hangulat, érzelem
- Kiégett emberek világa
- Nézzünk be önmagunkba
- Csoportban – közösségben
- A kudarc az élet velejárója
- A határnélküliség hozadéka
- Iskoláskorú gyermekek kognitív fejlődésének és fejlesztésének egészségpszichológiai vonatkozásai
- A mentális zavarok megbélyegzése
- Az önkezű vég sodrásában
- Kóros önimádat
- A mobiltelefon-kor hátulütői
- Az ajándékozásról pszichológus szemmel
- Ha gond van a figyelemmel
- Az óvoda szerepe az értékek újrateremtésében
- A figyelem
- Hogyan tovább külön
- A figyelem
- Emlékezetünkről
- Emlékezetünkről
- Amikor a párkapcsolat veszélybe kerül
- A viselkedés
- A kapcsolattartás félelmei
- Önellentmondásos üzeneteink
- A személyes légbuborékaink
- A manipulálás rövid története
- A kényszeresség világa
- A kontroll helye
- A manipuláció
- Érzelem és motiváció - Lelki világunk dinamikus oldala
- A személyiségzavarok mássága
- Magunkkal hozott viselkedésminták
- Adalék az emberi kapcsolatok megismeréséhez
- Az én, és annak védelme - Az ÉN, az ego
- Deviancia a szocializálódás útjain
- A kitaszítottság szorongása - a szégyen
- Az én, és annak védelme
- Az értéktelennek tartás szorításában
- Okok és megoldások
- A belső konfliktusok
- Szülői attitűdök és személyiségfejlődés
- A konfliktusok világában
- A doroszlói énekes Babosok
- A kóros gyermekszeretetről
- Társas intelligenciánk képességei
- Kiútkeresés érzelmeink fogságából
- Elkényeztetett nemzedékek
- Szorongás nélkül a szorongásról
- Változás és újrakezdés
- Érzelmi zsarolás
- Az érzelmi incesztus
- Tegnapból a mába érkezve
- Olvasóink ajánlata