Mi a taz-nál két éve figyeljük, mikor használja föl az emberiség az utolsó molekula CO2-őt, anélkül hogy túllépné a +1,5 fok Föld-fölmelegedést. Eddig 2029 volt a határ, de jött egy friss tanulmány és előre hozta 2026-ra. Tehát már csak 2,5 évünk van a klímakatasztrófa megelőzésére. Több jel arra mutat, hogy a +1,5*C már nem tartható. Ezért többen kapitulálnak és másokat is erre szólítanak föl.
Pedig a cél most fontosabb, mint valaha. Konkretizálja az igényt, amit mi, emberek, támasztunk önmagunknak. Ha nem elég gyorsan és konzekvensen cselekszünk, a következmények kegyetlenül zúdulnak ránk. Ha csődöt mondunk, visszatérhetünk a régi utópiához vagy inkább disztópiához.
A párizsi egyezményben szinte minden kormány kötelezte magát, hogy 2*C alatt tartsa a hőfokot és 1,5 fok felé törekedjen – az iparosítás előtti állapothoz mérten. Ezt az igényes célt főleg a globális Dél államainak sikerült elfogadtatni, hiszen ők a hőséghullámok és a tengerszint-emelkedés első számú elszenvedői.
Világklímatanács: A CO2-kibocsátásnak 2025 után már nem szabad emelkednie. Ám a grémium saját előrejelzései mutatják, hogy már 2021 óta csak +1,5 fok fölötti szcenáriók képzelhetők el.
A most mért hőfokok ezt a trendet megerősítik. Az átlaghőfok már évek óta 1,2*C körül mozog. A Világidőjárási Intézet úgy véli, már 2027 előtt jöhet az első 1,5 fokot elérő év, utána pedig a hőfok csak emelkedik. Többen a +1,5 fokot nem tartják jelentősebbnek, mint a +1,4-et vagy a +1,6-ot. Minden növekedéssel a helyzet csak rosszabbodik. Ezért a hőfok helyett a CO2 mihamari leállítását kell követelni. Ha be is következik a +1,5, semmit nem változtat azon, hogy tovább kell küzdeni, most a +1,6 vagy +1,7 ellen.
A +1,5 fok elérése nem fizikai törvény. A kutatók úgy vélik, mihelyt leállnak az emissziók, a fölmelegedés stabilizálódik és hosszú távon a világ visszahűl. (Hosszú távon mind halottak vagyunk. RS). Ha most minden kibocsátás megszűnne, +1,2*C állna be. A problémát ember okozta és az elmúlt évtizedek letargiájával ill. késleltetéseivel függ össze. Az elodázás ellen jó konkrét deadline-ket kitűzni – legyen bármily tetszőleges is. Mit nyerünk a +1,5* betartásával? A geológiai átcsapások (Grönland fölolvadása) valószínűsége jelentősen csökken. Számtalan állat- és növényfaj élhet túl, sokkal nagyobb területeken. Emberek százmilliói menekülnek meg a hőségtől. Már idén megdőlt a legforróbb májusi és júniusi nap. Júliusban először mértek több napig 17*C átlaghőmérsékletet világszerte. Sok helyen kánikula és erdőtűz uralkodik. 2023 melegebb lehet a 2016-os rekord forró évtől is. Az átlag mégis +1,5* alatt marad. Sok gyerek élete legforróbb napját éli át. +1,5*-nál minden második év forróbb lesz, +2*C-nál minden év.
Egyszeri +1,5* még nem jelent határátlépést, csak ha ez 20 évig tart. Végzetes a világra, ha 2100-ban is magas a hőfok.
A párizsi egyezmény 200 állam elkötelezettsége, ám már most többen visszakozni kezdtek. A gazdag országok a megígért pénz töredékét adják a klímavédelemre és a globális Dél alkalmazkodására. A +1,5*-célt fatális lenne most föladni. A kormányok szavahihetőségét ez fogja tükrözni. Siker, ha pár évtized után visszaesik a hőfok. Még nincs szükség drága CO2-kivonásokra (Ami CO2-őt termelő technikákkal menne! RS). A most visszafogott CO2 a legolcsóbb. A kormányok ódzkodni fognak az utólagos klímavédelmi költségektől. Ezért emlékeztetni kell őket elkötelezettségükre. Ha a célt föladják, elárulják azokat, akiknek a „One point five to survive“ kemény valóság és túlélés. Ám a kisebb hőfokok is számos államnak életfontosságúak, ahol víz- és élelemhiány, felületveszteség, árvíz és kánikula fenyeget. Ha csökkennek a kibocsátások, CO2-óránk több időt nyer. Most minden kattanásával maradék időnket fogyását mutatja. Ám azt is jelzi, hogy még nem késő. Mi mindent lehet 3 év alatt tenni?
.jpg)
