„Sötét Triád”

A covid-19 járvánnyal kapcsolatosan került a figyelmem középpontjába egy olyan kifejezés, amivel, lévén, hogy gyerekekkel foglalkozom az elmúlt harmincegynéhány éve, nem volt alkalmam használni, lévén, hogy a felnőttek pszichopatológiájához tartozó kifejezésről van szó.

Hogy mi köti össze az aktuális járványt, a pandémiát a „sötét triáddal”? A válasz a védőmaszk, és a többi járványügyi előírás, a tilalmak, amikkel az elmúlt több mint másfél éve napról napra szembesülünk.

Az életünk, teljes mértékben megváltozott, és számtalan, az emberi létet megkérdőjelező dolog került a mindennapjainkba. Ilyenek a bezártság, a családok egymástól való elzárása, kapcsolattartási nehézségek, az idősek magányossága, az emberi kapcsolatok megváltozása, gazdaság hanyatlása, bizonyos esetekben a munkahely elvesztése, megváltozott az óvodák, iskolák élete és munkája, közelünkbe férkőzött a halál, ismerősöket, családtagokat, rokonokat veszítettünk el a vírus okozta szövődmények miatt, és megtapasztalhattuk, jobbik esetben a covid-19 enyhébb formáját, rosszabbik esetben a súlyosabbat. Ezért, sokakat foglalkoztatott az a kérdés, hogy kik és milyen emberek, személyiségek azok, akik nem tartják be a járványügyi előírásokat veszélyeztetve így a saját és mások egészségét, életét is.

Egy újságcikkből kiderült (Psihološke novine, szeptember/októberi 438/439-es száma volt az), hogy számos kutató foglalkozott ezzel a kérdéssel, sőt Amerikában külön szakkönyv is megjelent a pandémiával kapcsolatosan, A pandémia pszichiátriája címmel, amelyet dr Damir Huremović, szerkeszett, aki a North Shore University Hospital igazgatója. Nagyon találóan megfogalmazta a járvány elleni védelem lényegét: „Legvégül is, nem az a fontos, hogy hogyan viselkedik a vírus. Az a fontos, hogy hogyan viselkedik az ember.”

Az elmúlt időszakban elvégzett kutatások alapján, többek között azt találták, hogy azok az egyének, akiknek a személyiségét az ún. „Sötét Triád” (a machiavellizmus, a pszichopátia, és a nárcizmus) vonásai jellemezték, kisebb a valószínűsége, hogy betartsák a korlátozásokat és alkalmazzák a járvány elleni prevenciós eljárásokat.

De lássuk, mit is takar ez a három kifejezés. A machiavellizmus, „Az a nézet, mely szerint a cél eléréséhez minden eszközt felhasználhatunk.” (Idegen szavak gyűjteménye, https://idegen-szavak.hu/machiavellizmus), a pszichiátriában, „egyfajta személyiségjegy, gondolkodási forma, világkép”. Hogy kinél jelentkezik ez a személyiségjegy, külön pszichiátriai tesztel mérik föl, mint amilyen a Mach-IV teszt. Machiavellistának azokat tekintjük, akik egy népességben (vagy statisztikai mintában) az átlagot valamilyen mértékben meghaladó pontszámokkal rendelkeznek ezekben a tesztekben, - határozza meg dr Bereckei Tamás pszichológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Néhány jellemzője ennek a személyiségjegynek pl. a manipuláció, vagyis az egyén érdeke mindenekelőtt, mert a machiavellisták úgy akarnak sikereket elérni, hogy másokat kihasználnak. Jellemzi még a cinizmus és hidegvér – hogy senki sem különb, meg az impulzuskontroll, hogy mindig hideg fejjel kell cselekedni, ami mindenekelőtt a szituáció érzelemmentes elemzését és a mások iránti közömbösséget jelenti. De vannak más fontos jellemzői is. (lásd: https://mindsetpszichologia.hu/machiavellistak-a-manipulacio-mesterei-prof-dr-bereczkei-tamas-irasa)

A sötét triád második tagja a pszichopátia, vagyis személyiségzavar, melynek fő jellemzői a meggondolatlanság, arrogancia, promiszkuitás, alacsony önkontroll, valamint empátia, a bűntudat hiánya, hazudozás, mások kizsákmányolása, stb. Képtelenek szeretni, lelkiismeretnek, bűntudatnak nyoma sincs bennük, eszközük a felületes báj, mások manipulálása és uralása. A pszichopátiában szenvedő embereknek meggyőződése, hogy a többi ember fölött állnak, hogy előjogaik vannak, ezért figyelmen kívül hagyják a társadalmi normákat. Rendkívül impulzívak és tetteikkel másoknak kárt/fájdalmat okoznak; a pszichopata személyeket az “antiszociális személyiségzavar”-ral azonosítja a szakma.

A sötét triád harmadik eleme a nárcizmus. A nárcizmus nem minden esetben jelent negatív dolgot, patológiát. A nárcizmus kifejezést Sigmund Freud alkotta meg a görög mitológiai alakra, Narkisszoszra utalva, aki egy betegesen önhitt fiatal férfi volt, aki beleszeretett saját tükörképébe. Freud úgy gondolta, hogy egy bizonyos szintű nárcizmus mindannyiunkban, születésünktől fogva jelen van. Egy másik pszichiáter, Andrew P. Morrison szerint, felnőtt korban egy indokolt mennyiségű nárcizmus teszi lehetővé, hogy az egyén tisztában legyen szükségleteivel, ezáltal pedig kiegyensúlyozottá váljék másokkal való kapcsolataiban.

A pandémiával pedig, véleményem szerint, az empátia képességének hiánya köti össze. Ha pedig a közelmúltban, Lengyelországban elvégzett kutatás eredményeit vesszük számba, akkor többek között a következőkre derült fény. Amikor a pandémia alatti védekezési eljárásokhoz alkalmazkodó és nem alkalmazkodó viselkedést kutatták 18 és 78 évesek között, pl. hogy részt vennének-e prevenciós tevékenységekben, mint amilyenek a dekontamináció vagy a tartalékok felhalmozása.

Azok a kísérleti személyek, akik a „sötét triád” személyiségjegyeit mutatták, nagyobb mértékben halmoztak tartalékokat, és kisebb mértékben vettek részt a prevenciós intézkedésekben. Azok, akik a „sötét triád” jegyeit hordozzák, gyakrabban hittek abban, hogy érzékenyebbek a vírusfertőzésre ugyanakkor kevésbé hittek a saját intézkedések eredményességében, amivel megmagyarázható ezeknél a személyeknél, hogy kevésbé hajlandóak a prevenciós intézkedések betartására, mint amilyenek a gyakori kézmosás, és a lakóhelyen kívüli utazások korlátozását. Egyszerűen, azért mert aggódnak a prevenciós intézkedések negatív aspektusai miatt, nem tudják számításba venni az azokból eredő hasznosságot. A Psihološke novine cikkírója szerint, a kutatás eredményei lényegében megegyeznek egy előző kutatás eredményeivel, amely megállapította, hogy a „sötét triád” személyiségjegyeivel rendelkező egyének hajlamosabbak arra, hogy impulzívabbak, rövidlátóbbak, versengőbbek és rizikós viselkedésűek legyenek, és emellett még a rossz egészségügyi eredményességgel is összeköthetőek, mint amilyen a rövid élettartam.

Mi pedig elgondolkodhatunk azon, hogy hogyan viselkedünk a mindennapjainkban, milyen mértékben tartjuk be a járványügyi előírásokat, milyen módon védjük önmagunkat, szeretteinket, munkatársainkat, a környezetünkben élőket. Felvesszük, felvettük-e a védőoltást, hordjuk-e a védőmaszkot, betartjuk-e az ajánlott 1,5-2 méteres távolságot, amikor sorban állunk valahol, fertőtlenítjük-e a kezünket, a lábbelinket ott, ahol elvárják tőlünk. Hogy mi is a „sötét triád”-hoz tartozóak vagyunk-e vagy sem.

Források:
1. Psihološke novine, List Društva psihologa Srbije, br. 438/439, septembar/oktobar 2020. Beograd
2. https://mindsetpszichologia.hu/machiavellistak-a-manipulacio-mesterei-prof-dr-bereczkei-tamas-irasa 
3. https://levitania.hu/pszichopatia/