A bűnbakképzésnek nagy múltja van, az archaikus időkből eredő bűnbak-rítusoktól, az ókor és középkor vallási ceremóniáin át, a napjaink politikai retorikáiból is jól ismert frázisokig, hatalmas paletta nyílik meg előttünk.
A kifejezés egy ókori zsidó szertartásra utal: engesztelés napján a főpap kézrátétellel egy kecskebakra ruházta Izrael népének minden bűnét, majd a bakot kiűzték a sivatagba, a démonok közé.
Az antik görögöknél a rítusok bűnbakja fizikailag gyenge, torz külsejű ember. A görögök kifejezetten erre a célra, a közösségtől elzártan tartottak testi vagy szellemi fogyatékkal született embereket, akiket a pharmakos névvel illettek. Ők azért voltak alkalmasak a bűnbak szerepre, mert nem kellett különösebben tartani tőlük, és mert következmény nélkül feláldozhatók voltak.
A túlélést elősegíti, ha az emberek úgy érzik, kézben tartják jövőjüket. Minél irányíthatatlanabbak a körülmények, annál félőbb, hogy pánik uralkodik el rajtuk. Hogy ezt kivédjék, elkezdenek mágikusan gondolkodni. Saját hatalomvesztésüket ellensúlyozzák azzal, hogy a felsőbb hatalmakkal paktálnak. Megkísérlik őket a maguk oldalára állítani. A törvények isteni eredetűek, próbálják hát betartani azokat. Csakhogy a törvények nem az élethez igazodnak, ellenkezőleg, nagyjából mindent tiltanak, amit az emberek az élet sodrában cselekedni szoktak. Ezért szinte törvényszerű, hogy a törvényeket mindenki megszegje. Aztán utoléri őket a lelkiismeretfurdalás, bűntudat, nagyon is földi csapások formájában. Ekkor eszükbe ötlik számos vétkük. Mihamarább szabadulni akarnak tőlük. Sorstársaik hasonlóan éreznek. A bűn mintha fizikai valójukat hatná át. Csak akkor szűnne meg, ha ők is elpusztulnának – ezt persze nem akarják. Inkább átadják a bűnt másnak, és e másban pusztítják el azt.Az áldozat a bűnöknek a közösségből való kiiktatására kell.
A teljes írás itt olvasható
* MEGJEGYZÉS:
Az itt közölt írás a Vajdasági Magyar Tankönyv Tanács szervezésében megjelent tanári kézikönyvből származik, melynek címe:
Közelségben levés – távolságtartás
Hozzájárulás a személyes növekedéshez
Szerző: Dr. med. Sági Zoltán, neuropszichiáter, pszichoterapeuta, csoportanalitikus.