A társas háló, mint erőforrás

Az idős, magányos szomszédoknak, rokonoknak is sokat segíthettek azok, akik benéztek hozzájuk, egy kicsit beszélgethettek és segítettek a bevásárlásban, vagy más ügyintézésben is. Igazi erőforrásnak bizonyultak ezek a rokoni, szomszédi, baráti, ismerősi, stb. kapcsolatok. De számos más területen is az emberi kapcsolatok fontos erőforrásnak számítanak.

A társas, szociális háló, illetve ismeretségi vagy kapcsolati hálózat, „egy közösségi struktúra, ami egyének vagy szervezetek kapcsolataiból áll, tartalmazza azt, hogy ezek a szereplők között a szociális kapcsolatok, hogyan és milyen módon léteznek, a felületes ismeretségtől az életre szóló barátságig vagy rokoni kapcsolatokig".¹

Mindez azért fontos, mert társas lények vagyunk. Társas kapcsolatokra és támogatásra van szükségünk, ahhoz, hogy élhessünk, hogy testileg és lelkileg is egészségesek lehessünk. Emberi közösségbe születünk bele, a családba, és ez a családi közösség a társas támogatás átélésének és nyújtásának az alapvető színtere. Nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről sem, hogy óriási jelentősége van a korai életszakaszban átélt élményeknek, a szülő és a gyermeke közötti szeretetteljes kapcsolatnak, az ott kialakult kötődésnek, mert ez jelenti az alapját a biztonságérzetnek, az önbizalomnak, a stresszhelyzetek elviselési képességének, és a későbbiekben a harmonikus párkapcsolatnak is.

Az egyén egészségére is jelentős hatással vannak a társas kapcsolatok. Kutatások mutattak rá arra a tényre, hogy például betegség során elérhető társas támogatás, „a szociális kapcsolatok száma és erőssége csökkenti, pl. a daganatos megbetegedések kockázatát a betegség jelentkezésekor pedig növeli a túlélés esélyeit. A biztonságot adó család, a harmonikus párkapcsolat, illetve a baráti közösség részéről történő meghallgatás, megnyugtatás, tanácsadás, illetve valamely konkrét formában nyújtott segítség bizonyítottan pozitív hatással van a gyógyulás folyamatára".²

Életünk minőségét is erősen befolyásolja a kapcsolataink minősége, és ebben az esetben is fontos erőforrásnak számítanak az emberi kapcsolataink. Az életminőséggel kapcsolatos, a családi boldogság is. Egy korábbi hazai kutatásból³ kiderült, hogy a családi boldogság titka az emberekkel való viszonyainkban rejtőzik. Megállapították, hogy a családi felépítéstől függetlenül (teljes, csonka, mozaik, egyszülős, stb.) azokra a családokra, akik boldognak érzik magukat, jellemzőek a jó egymás közötti viszonyok, akik között megértés és tisztelet van úgy a partnerek mind a gyermekek és a szülők között is. Fontos megállapítás az is, hogy a boldog családoknak fejlett szociális, társas hálózata van. Akkor is amikor szórakozásról, és akkor is amikor problémájuk van, bajban vannak, a szélesebb családra támaszkodnak. Az is kiemelhető, hogy ezek a boldog családok baráti hálója is nagyobb, tőlük is segítséget, támogatást kapnak.

Amikor erről a társas hálóról és annak pozitív hatásairól beszélünk, elsősorban a valódi, nem a virtuális szociális hálózatra gondolunk. Ez számít óriási erőforrásnak és megtartó erőnek, ami ha kell örömforrás, és amikor nehéz idők jönnek támaszt jelent.

Szükségünk van az élő, valódi kapcsolatokra annak ellenére, hogy a technológiai fejlődés megadja azt a lehetőséget, hogy sok mindent megoldjunk a szobánk négy fala között, anélkül, hogy kilépnénk az utcára, vagy, hogy valós, személyközi kapcsolódásaink legyenek.

A kapcsolati háló fontosságára nagyon jó meghatározás,, hogy - a kapcsolati háló fontossága a levegőéhez hasonlítható - olyan életfeltétel, ami nélkül az egyén fuldoklik, szenved - vagyis az emberi létezés állapota és feltétele is egyben. Ez különösen a serdülők életében fontos, hisz ők, mind több és több időt töltenek a virtuális világban, viszont, a szoros társas kötelékek alapvető előfeltételei a hatékony életnek és egészségnek. A társas környezet, a család, a kortársak, munkatársak, szomszédság, a különféle közösségek, a körülöttünk lévő világ, életfontosságú kapcsolatokat kínálnak a fejlődéshez és az élet nehézségeivel való megküzdéshez - írják Horváth-Szabó Katalin és Dávid Beáta, a Családi és kortárstámogatás összefüggései serdülők körében című cikkben.⁴

Nem marad más hátra, mint külön figyelmet szentelni és ápolni a családi, baráti, szomszédi, munkatársi, stb. kapcsolatainkat, és megtanítani gyermekeinket arra, hogy ők is gyarapítsák, őrizzék és ápolják ezeket a kapcsolatokat.

[1] Wikipédia szabad enciklopédiából

[2] https://mindsetpszichologia.hu/ne-legy-egyedul-a-bajban-tarsas-tamogatas-mint-egeszsegvedo-faktor

[3] „Studija o sreći porodica sa decom u Srbiji”, UNICEF, 2013

[4] https://www.researchgate.net/publication/301684362_HORVATH-SZABO_KATALIN_DAVID_BEATA_A_CSALADI_ES_A_
KORTARSTAMOGATAS_OSSZEFUGGESEI_SERDULOK_KOREBEN