Nem gyakran foglalkozunk ezzel a jelenséggel, pszichés állapottal, amely azonban, ennek ellenére, egyáltalán nem ritka. Nyilván, mert külön betegségegységként való megfogalmazása rövid múltra tekint vissza. Olyan zavarról van szó, amely az extrém, nagyon súlyos testi-lelki megrázkódtatások, fizikai és pszichikai traumák következtében alakul ki. Kialakulásában nem a trauma fizikai, hanem a pszichés és szociális következményei játszanak szerepet.
Az okok
Már Homérosz Iliászában - i.e. a nyolcadik században - találunk a Trójai háborúban résztvevő katonáknál megjelenő specifikus tünetekről leírásokat: az un. flash back (visszatérő, hirtelen bevillanó emlékképek) időszakokról és az elesett harcostársak miatt kialakult erős bűntudat megjelenéséről, amelyek a poszttraumás stressz-zavar jeleinek felelnek meg. Hasonlóképpen Shakespeare IV. Henrik-ében minden, a zavarra jellemző tünetcsoport leírása megtalálható. Hosszú időn keresztül megjelenését szinte kizárólag a különböző háborúkkal hozták kapcsolatba. Az I. és a II. világháborúban lejátszódott szörnyűségek pszichés következményeit a legkülönbözőbb módon írták le, és kaptak nevet ezek a zavarok. A vietnámi háborút túlélt katonáknál megfigyelt pszichés elváltozásokat „vietnámi szindróma” néven foglalták össze.
De nem kell olyan messzire mennünk, elég, ha csak a legújabb balkáni háborúkra gondolunk, ahol bőven kijutott szörnyűségekből a résztvevőknek, olyan érzelmi traumákból, amelyeket többségük a mai napig sem tudott feldolgozni. Ezek az emberek itt élnek velünk holnap-sérültekként, hordozva magukban ennek a zavarnak minden következményét.
A teljes írás itt olvasható
* MEGJEGYZÉS:
Az itt közölt írás a Vajdasági Magyar Tankönyv Tanács szervezésében megjelent tanári kézikönyvből származik, melynek címe:
Közelségben levés – távolságtartás
Hozzájárulás a személyes növekedéshez
Szerző: Dr. med. Sági Zoltán, neuropszichiáter, pszichoterapeuta, csoportanalitikus.
Ez a kiadvány a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg Újvidéken 2018-ban a VMPE kiadásában. A kiadvány szerkesztője Muhi Béla.
.jpg)
