A szociális háló eszköze - a szokások ápolása

Erre a legjobb alkalom a családi és közösségi, vallási- és a népi hagyományok és szokások megtartása, és a továbbadása az utánunk következő generációkra. A legtöbb családban, de egyes közösségekben is, mint amilyenek egyes helyi Művelődési központok, de egész települések is, különböző rendezvények szervezésével, ünnepváró eseményekkel tartják össze a közösséget, alkalmat adva a találkozásra, beszélgetésre, együttlétre, erősítve a közösség tagjai közötti kapcsolatokat. Mivel minden a családban kezdődik, a családi rituálék és ünnepek megélése, alapozzák meg a későbbi egyéni hozzáállást és részvételt, egyfajta beszövődést azok lelkébe és viselkedési szokásaiba, akik ezt megélték. A legtöbb családban jelen vannak bizonyos hagyományok, szokások, rituálék, amelyek erősítik az összetartozást, és egyben segítik a család tagjait a nehéz helyzetekkel való megküzdésben. Kutatási eredmények igazolják továbbá, hogy a kellően rugalmas, érzelemmel telített rituálék pozitív hatással lehetnek a lelkiállapotra, a személyiségfejlődésre és a társas kapcsolatok alakulására is. A rituálék, a családban elsősorban, egyfajta szimbolikus kommunikációs formának tekinthetők a szakirodalom szerint, melyek során a viselkedésünkkel, jelenlétünkkel vagy hiányunkkal üzeneteket közvetítünk a családunk, de a közösségünk számára is. Rapaport szerint, hat alapvető jellemzője van a rituáléknak. Az, hogy ismétlődő jellegűek (a cselekvés, forma és a tartalom is), utána, fontos, hogy cselekvési jellege is van, nem csak beszédből vagy gondolatból áll. E kettőn kívül még egyfajta sajátos viselkedést is jelentenek, amivel elválasztódnak a hétköznapi élettől (cselekvések, jelképek), az események sora szabályozott, és bizonyos gondolatokat, érzelmeket elevenítenek fel, ami egyfajta figyelmi fókuszt hoz létre, és végezetül, hogy kollektív jellegük van, és a közösség minden tagjának ugyanazt a jelentést hordozza. Közös tevékenységekről van szó, amivel a család, a közösség minden tagja fontos értékeket nyilvánít ki, ezeket együtt megélhetik, mondhatjuk azt is, hogy gyakorolhatják ezeket az értékeket, amivel megerősítik az egységét, kifejezhetik a közös érzéseket és gondolatokat. A rítusok, úgy a család, mind a közösség számára meghatározó szerepűek a mindennapokban, az ünnepekben és az átmeneti állapotokban is.

Véleményem szerint, vannak a családra vonatkozó tudományos megállapítások, amelyeket nyugodt lélekkel átvetíthetjük a közösségre is. Például a családi rituálékkal kapcsolatosan (Shuck és Bucy, 1997), a rituáléknak három fő funkciója van. Az első a stabilizáló funkció, amely biztosítja a család/a közösség működésének folytonosságát, és különböző változások alkalmával, biztosítják a működés folyamatosságát, a családi egység megőrzését. Igaz, ezeknek időnként meg kell újulniuk a közösség tagjainak életkorától és életciklusoktól függően. A második funkciója a szocializációs funkció, amikor a rituálék keretet adnak úgy a gyerekeknek, mind a felnőtt tagoknak is. A gyerekeknek az értelmi és érzelmi fejlődéshez, a társas viselkedésformák kialakulásához. A felnőtteknek pedig életkortól függően, az elfogadás, közösséghez tartozás, a támogatást, stb. Az identitás megteremtése a rituálék harmadik funkciója, amely egyaránt vonatkozik az egyéni, mind a családi és közösségi identitásra is.

Egy, Magyarországon, 2005-ben megjelentett munkában (Kissné), a kutatás azt mutatta, hogy „a családtagok alacsonyabb stressz-szintről számoltak be azokban a családokban, ahol több és érzelmileg intenzívebb rítusok kialakítására került sor.” Valószínűleg ilyen hatásról számolnánk be a kisebb közösségek tagjainak életéből is.

A rituálék és a szokások ápolásának, működésének legfontosabb mechanizmusa az érzelmi telítődöttség, és az, hogy nem csak a mostban, a jelenben, hanem a műútban, de a jövőben is jelentősek a tagok számára, átívelnek generációról generációra, ezzel a folyamatosságot és az összetartozást jelenítve meg. A kicsik és nagyok életében is, a rendszeresen, azonos időben, azonos módon zajló, tevékenységek és események, amelyek pozitív érzéseket keltenek a résztvevőkben, erősítik a kiszámíthatóságot, a biztonságot és a stabilitást mindenki számára, és ezek az értékek mindannyiuk számára fontosak.

A modern gyorsan változó világban, amely gyakran váratlan események elé állítja tagjait, nagyon is fontos, és érdemes is ápolni és teret adni a családi és közösségi hagyományoknak, ünnepeknek, a hozzájuk tartozó tevékenységeknek, viselkedés- és kommunikációs formáknak, amelyekről általában, pozitív emlékei vannak az egyéneknek, amelyek jó érzéseket keltenek, amelyek erősítik a családunk, a közösségünk iránti elköteleződésünket és az összetartozásunkat is.

Ünnepeljük meg ünnepeinket, elevenítsük fel népi- és vallási szokásainkat, a családban és szélesebb körben is, így erősítve, fonogatva, a közösségi háló szálait, a saját és közösségünk tagjai számára.

Források:
1. https://mindsetpszichologia.hu/a-csaladi-ritualek-jellemzoi-es-hatasai
2. https://hvg.hu/pszichologiamagazin/20240331_a-szokasok-nem-csak-formalitasok-egeszsegvedo-hatasuk-van