Tudta-e?
A számítógépes merevlemez feje adatrögzítéskor egészen közel kerül a lemezhez. Hogy mennyi is ez a távolság? Nos, az emberi hajszál vastagságának négyezred, a vörösvérsejt átmérőjének háromszázad, s cigarettafüst részecskéjének 250-ed része.

224-225. szám - 2023. május-június

TUDÓSOK

Magyar származású Nobel-díjasok

Bemutatjuk a híres magyar származású tudósokat és feltalálókat.
MUHI Béla

3

A tudósok, a kutatók, a feltalálók a természet titkait fürkészve azon munkálkodnak, hogy segítsék az ember felemelkedését. Hatalmas szerepük van a művészeknek, a közéleti szerepést vállaló kivételes embereknek is. Folyóiratunkban bemutatjuk a legnagyob teljesítményeket, a legmagasabb kitüntetéssel és elismeréssel jutalmazott eredményeket.

Lénárd Fülöp – Philipp E. A. von Lenard
(1862. június 7., Pozsony - 1947. május 20. Messelhausen)
1905-ben kapott fizikai Nobel-díjat a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida). Németországban élt.

Bárány Róbert – Robert Bárány
(1876. április 22., Bécs - 1936. április 8., Uppsala)
1915-ben kapta meg az 1914. évi orvostudományi Nobel-díjat a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért. Svédországban élt.

Zsigmondy Richárd – Richard A. Zsigmondy
(1865. április 1., Bécs - 1929. szeptember 12., Göttingen)
1926-ban kapta meg az 1925. évi kémiai Nobel-díjat a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek. Németországban élt.

Szent-Györgyi Albert – Albert von Szent-Györgyi
(1893. szeptember 16., Budapest - 1986. október 22., Woods Hole)
1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalizis vonatkozásában.
1947-től az Egyesült Államokban élt.

Hevesy György – George de Hevesy
(1885. augusztus 1., Budapest - 1966. július 5., Freiburg im Breisgau)
1944-ben kapta meg az 1943. évi kémiai Nobel-díjat a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért. Németországban, Dániában és Svédországban élt.

Békésy György – George von Békésy
(1899. június 3., Budapest - 1972. június 13., Honolulu)
1961-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért. Az Egyesült Államokban élt.

Wigner Jenő – Eugene P. Wigner
(1902. november 17., Budapest - 1995. január 1., Princeton)
1963-ban kapta meg a fizikai Nobel-díjat az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért. Az Egyesült Államokban élt.

Gábor Dénes – Dennis Gabor
(1900. június 5. Budapest - 1979. február 9., London)
1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért. Nagy-Britanniában élt.

Elie Wiesel
(1928. szeptember 30. Máramarossziget - )
1986-ban kapott béke Nobel-díjat, mert az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető volt azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára. Az Egyesült Államokban él.

Polanyi, John C. – John C. Polanyi
(1929. január 23., Berlin - )
1986-ban kapott kémiai Nobel-díjat az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért. Kanadában él.

Oláh György – George A. Olah
(1927. május 22., Budapest - )
1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért. Az Egyesült Államokban él.

Harsányi János – John C. Harsanyi
(1920. május 29., Budapest - 2000. augusztus 9., Berkeley)
1994-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat a játékelmélet területén alkalmazott úttörő elemzéseiért. Társai elméleti munkájára építve mutatta meg, hogyan lehet elemezni a hiányos információval rendelkező játékokat, ezzel megteremtette az alapokat az „információ közgazdaságtanának” kutatásához. Az Egyesült Államokban élt.

Kertész Imre
(1929. november 9., Budapest - )
2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott az 1960-1973 között írt Sorstalanság című regényéért, amelyben az auschwitzi és buchenwaldi táborokban töltött éveket idézi fel. Németországban él.

Herskó Ferenc – Avram Hershko
(1937. december 31., Karcag - )
2004-ben kémiai Nobel-díjat kapott a sejtbiológiában, azon belül a fehérjék lebontásával kapcsolatos kutatásokban elért kiemelkedő eredményeiért. Izraelben él.

Következő számunktól részletesen ismertetjük a tudósok életét és munkásságát.

Kapcsolódó cikkek

ISSN 2334-6248 - Elektronikus folyóiratunk havonta jelenik meg. ©2024 Fókusz. Minden jog fenntartva!
Design by predd | Code by tibor