POLÁNYI JÁNOS 1929. január 23-án született Berlinben. Magyar eredete vitathatatlan, ha tudjuk, hogy édesapja Polányi Mihály, a világhírű fizikai kémikus és filozófus, édesanyja Kemény Magda kémikus, nagybátyja Polányi Károly, a világhírű közgazdász, és nagyanyja "Cecil mama", aki a századelő Budapestjének legszínvonalasabb szalonját vezette, maga köré gyűjtve a kor számos jelentős szellemi egyéniségét. A család tehát az egyik legjelentősebb magyar értelmiségi család századunk elején. Az a tény, hogy Polányi János magyar szülőktől származik, a Nobel Bizottság 1986-os évkönyvében róla megjelent rövid életrajz első mondatában is ott olvasható.
Szülei 1920-ban kötöttek házasságot. 1922-ben hagyták el Magyarországot és Berlinben telepedtek le, ahol Polányi Mihály a világhírű Kaiser Wilchelm Intézetben kapott kutatói állást, majd az Institut für Physikalische Chemie und Elektrochemie osztályvezetője lett. 1933-ban a nácizmus elől az angliai Manchesterbe költöztek és Polányi János itt fejezte be iskoláit és a manchesteri egyetemen a vegyészetet. 1952-ben Kanadában, Torontóban telepedett le és az egyetem kémiai tanszékén kezdte el tudományos pályafutását (ma is ott tevékenykedik), s igen hamar bekapcsolódott a reakciódinamikai kutatásokba.
A vegyipar részére nemcsak az a fontos, hogy a kémiai reakció folyamán milyen termék keletkezik, hanem az is, hogy a reakció milyen sebességgel játszódik le. Ugyanis a gyógyszerek, vegyszerek, növényvédő szerek stb. gyártásakor nem mindegy, hogy szobahőmérsékleten, vagy 100 Celsius-fokon, normális vagy magasabb nyomáson, rövidebb vagy hosszabb ideig tart a gyártási folyamat, hiszen a magasabb hőmérséklet, nagyobb nyomás és a hosszabb idő drágítja a terméket. Polányi János kutatási érdeklődése elsősorban arra irányult, hogy miként változnak a molekulák energiaállapotai a reakciók folyamán. Ultranagy vákuumban az atomi és molekuláris ütközések során bekövetkező energiaátadási folyamatok természetét kutatta, olyan fontos műszaki lehetőségekben, mint amilyen a kémiai lézer, amikor a vegyi reakció energiája közvetlenül alakul át lézerfénnyé. Fontos eredményeket ért el azon a kérdésterületen is, hogy a molekulák mozgási és rezgési energiája hogyan hat a vegyi reakciók kimenetelére. Kifejlesztette az infravörös kemilumineszcencia módszerét is. Nagyszámú tanulmánya jelent meg rangos tudományos folyóiratokban. Az 1986-os kémiai Nobel-díjat "az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért" kapta.
Szakmai tevékenysége mellett, édesapjához hasonlóan, Polányi János is módot talált arra, hogy társadalmi kérdésekkel is foglalkozzon. Felismerte korának egyik fő veszélyét, a fegyverkezést, és számos fórumon fejtette ki nézeteit a leszerelés érdekében.
.jpg)
