Herrmann Hesse: »Von der Wiege bis zur Bahre sind es fünfzig Jahre, dann beginnt der Tod.« (A bölcsőtől a ravatalig 50 év – és akkor jön a halál.). Az 1950-ben született németek átlagéletkora akkor 66 év volt. Gürcölni a nyugdíjig – és maradt 2 év a nyugágyban. Mára azonban alapvetően megváltozott a helyzet. Stanford Uni: „Az öregedés forradalmát láthatjuk. A most születettek 100 évesek lesznek, ahogy a ma 50 évesek is – életerősen! Takao Suzuki, gerontológus Tokió: „A most 60-75 évesek a 'fiatal öregek'. Aktívak, egészségesek, produktívak – nem úgy, mint 30 éve.”
Az öregedés mindig a legkomplikáltabb biológiai folyamatnak számított, az örökítő gének, molekuláris folyamatok és környezethatások függvényének. A kutatók az MI és a szuperszámítógépek birtokában egyre jobban tárják föl az öregedés alapjait. Földerítik az Alzheimer és a rák molekuláris mechanizmusait. „A fölfedezések és a technika kölcsönös erősítése a tudományt soha nem látott mértékben fejleszti” - mondja Jennifer Doudna, a Cris/Cas9 génolló felfedezője. Ezzel lehetővé vált az örökítő anyag alakítása. Laborban tenyésztett szuper-immunsejteket vetnek be a rák ellen. Az adatbankok emberek százezreinek egészségi állapotelemzését teszik lehetővé. Vérteszt kimutatja az Alzheimer-t, egy ember teljes örökítő génállománya gyorsan elemezhető, bélflórája meghatározható. Adam Antebi, MTI Öregedés Intézete: „Az öregedés alakítható. Gyorsítani vagy fékezni lehet.” Még sok rejtély maradt, pl. az, milyen mechanizmusok felelősek az öregedő agy teljesítménycsökkenéséért és ez ellen milyen gyógyszerek alkalmasak.
Globális verseny indult be a világ csúcsegyetemei között a Harvard-tól Heidelberg-ig, Stanford-tól Cambridge-ig. A nagy aging-intézetek a hosszúélhetőség titkait kutatják. (Nem olvasták a Bibliát? Tiszteld apádat és anyádat... RS). A Toulouse-i Egyetemi Klinika most nyitotta meg a Hosszúélhetőség Európai Kutatóközpontját. 2 millióan kapták meg egy egészséges öregedésprogram vázlatát. A gyógyszeripar keresi az első valódi anti-aging szert. Új anyagadalékok élethosszabbító hatását is vizsgálják. Sok start up milliárdos befektetések után sejtterápiák fiatalító hatását kutatja. (Tiszta középkor: keresik a Jungbrunnen-t, amiben csak meg kell mártózni és az ember máris 20 évesen jön ki belőle! RS).
Ám a legtöbbet mi magunk tehetünk, ha figyelünk arra, hogy hogyan és mit eszünk, mennyit mozgunk, mennyire eddzük agyunkat – mindez nagyobb hatással van, mint gondoltuk. (Azért nem gondolták, mert nem edzették agyukat. RS). Nem csupán pár hónapról van szó, hanem évtizedekről. „A százévesekkel az emberi tapasztalat mélyenszántó változása érkezik meg.” - mondja Laura Cartensen (Hosszúélet Intézet, Kalifornia).
Kemény kérdések fenyegetnek: Hogyan erősíthetők a nyugdíj- és szociális rendszerek, hogy össze ne omoljanak az öregtársadalomtól? Milyen legyen egy idősbarát város? Hogyan kerülhetők el a generációkonfliktusok?
Aki az öregedésforradalmat meg akarja érteni, nem kell neki föltétlen a csúcsegyetemeket fölkeresni. A kölni Uniklinika mellett áll a Max-Planck Öregedéskutató Intézete. (Nem messze laktam itt a 80-as években. Az Uniklinika és a szinglik Unicentere két olyan épületszörny, ahol kitűnően lehet depressziót kapni. A nyolcvanas években tanársegéd voltam az Universität zu Köln-on. Azt meg kikérem magamnak, hogy mi ne lettünk volna csúcsegyetem! RS). Egy háromszögletű átrium körül orvosok, biológusok, informatikusok százai azon dolgoznak, hogy „megértsék a természetes öregedésfolyamatokat, az ebbe való beavatkozás lehetőségét ill. megakadályozását. Adam Antebi, intézetvezető: „Megértettük, hogy az öregedés egy előre programozott, aktív folyamat, mely a sejtek robusztusságát hivatott fenntartani.” (Ez a túlburjánzó tavirózsa paradoxona: benövi a tavat és megfojtja önmagát. Ez lett volna a földi élőlényekkel is. RS). Egy kutató sem dolgozik a halhatatlanságon, hanem azon, hogy meghosszabbítsa a betegségmentes életszakaszt. Antebi túl a 60-on, már itt-ott érzi az öregedést, néha fáj a háta, néha immunrendszere gyengélkedik. „50-nél kezdjük érezni korunkat.” (Kedves Ádám! Én 70+-os vagyok és kutyabajom! Példám az ősember. Ha ő könnyen földobta volna a talpát, most nem lennénk. RS). A sejthalál már tizenévesen elkezdődik. Másodpercenként 1 millió sejt pusztul el a 30 billióból – attól függően, mi a funkciójuk és mennyire vannak megterhelve. Szerencsére rögvest fiatalok lépnek a helyükre, így az ember nem esik szét pár év után. Ám egyszer az egész kifárad. A szív gyöngül, a szem homályosul, a lépcsőzés már nem megy annyira, mert a tüdőhólyagocskákból kevesebb marad. Idővel a sejtek és a szervek örökítőanyag-hibákat halmoznak föl, ezek egymást erősítik és egyszer a szervezet nem képes önmagát megreparálni.
Ám egyáltalán miért jutott eszébe az evolúciónak ez a fiziológiai szétesés? A szervezetek az ellenkezőjére rendezkedtek be: túlélni minden áron. Az öregedés evolúciós szempontból „mellékhatása” más biológiai céloknak. Nem célirányos belénkprogramozott folyamat, hanem az előtte lejátszódó folyamatok konzekvenciája. Legfontosabb cél a szaporodás. Ha egy bizonyos termékeny idő múlva az utódok megléte biztosított, a túlélés már nem annyira fontos. (Lásd tiszavirág. RS). A sejtfolyamatok szétesnek. A folyomány megfordítása nagy kérdéshez vezet: Ha az öregedés csak egyszerűen egy futó fejlesztőprogram folytatása, amit nem állított meg semmi – akkor hogyan nyomhatnánk meg mi a stopgombot? A válasz a nagyon komplex molekuláris folyamatokban rejtezik. Példa erre a zombisejt. A rákkutatóknak föltűnt, hogy egy bizonyos fajta félholt sejtek betegséget támogatnak. Ezek az ún. „senneszent” sejtek megszűnnek osztódni, elveszítik eredeti funkciójukat és gyulladást okozó anyagokat kezdenek kibocsátani. 65 éveseknél 20szor annyi van, mint a 35 éveseknél. Logikus tehát ezeket a zombisejteket gyógyszerekkel kilőni. Amelyik egérnél ez sikerült, az ellenállóbb lett a szembetegségekre és az izomsorvadásra. És fordítva: Ha fiatal egerekbe kevés ilyen sejtet ültettek be, azok tartós testfunkció-zavarokat mutattak. Kilátásban van egy új gyógyszercsoport: a szenolitikumok, melyek eliminálják a zombisejteket. Sikerült az öregedés 12 ismérvét világosan definiálni („Hallmarks of aging”). A zombisejtek mellett ide tartozik az örökítő anyagok hibás reparálása, az elromlott sejterőmű, a krónikus gyulladás és a bélflóra fölborulása. Most ezen 12 összefüggésének, közös ismérveinek kutatása folyik. Végülis ezek mondják meg, meddig élünk.
A kutatók egy speciális, inzulinszerű növekedési hormont (IGF-1) találtak, amelynek szerepe van az öregedésnél. A gyerekeknél ebből sok van, ám fölnőtteknél problémás lehet. 50-en felül betegségeket okoz. Sofiya Milman (Einstein College of Medicine New York) fölfedezte, hogy a 85 éves erőteljes, egészséges emberek IGF-1 szintje alacsony. Évekig figyelte 65-70 évesek állapotát. Akiknek kevés ilyen hormonjuk volt, azok közül kevesebben betegedtek és haltak meg. Most módot keres az IGF-1 szintjének lecsökkentésére. Laborban azok az öreg egerek, amelyek IGF-1 antitesteket kaptak, tovább éltek és egészségesebbek maradtak. Némely kutató szerint keményebben kell az öregedést vizsgálni. A Harvard-genetikus, David Sinclair arra szólít föl, hogy az ember biológiáját radikálisan új szemszögből kell megközelíteni. Az orvoslás azért fejlődött ilyen irányba, mert nem értettük az öregedés folyamatát. Az öregedést betegségként kell elismertetni, mert akkor kerül igazán fókuszba. A legtöbb súlyos betegség fő oka az öregedés.
Az egyetlen jelentős életmeghosszabbítás a fő kiváltó okok leküzdése. Ha az öregedés betegség, akkor gyógyszereket lehet kifejleszteni ellene, amit az orvosok fölírhatnak. „Az öregedés kezelhető.” Sinclair tudja, hogy álláspontja radikális és kissé provokáló is. Nem lenne célravezetőbb, a nagy népbetegségekre, mint a rák és a diabétesz koncentrálni, ahelyett, hogy fejest ugrunk az öregedés leküzdésébe? Sinclair: „Mindkettőt csinálhatjuk.” Munkatársaival az »Information Theory of Aging«-en dolgozik. A sejtek idővel információkat veszítenek. A fiatal információkról van egy biztonsági másolat, ezzel a rendszert visszahelyezhetjük kezdeti állapotába. Le kell ráznunk azt a fatalizmust, hogy a második életszakaszunk úgy kell, hogy lefusson, ahogy ez generációk ezreinél történt – egy törékeny testtel, egy föloldódó aggyal. Az Anti Aging szerek kutatása csúcsra van járatva. Egyike a sejtfiatalítás. Az Altos Labs (Kalifornia) összegyűjtötte a vezető öregedéskutatókat, köztük 4 Nobel-díjast. 3 mrd $-ral kistafírozva ez a történelem legjobban pénzelt start up-ja. A cél: „Egy univerzális egészségterápia”, egy sejt-reset.
Egyébként első sorban rajtunk múlik, meddig maradunk egészségesek és meddig élünk. Valter Longo, a Longevity Institute University of Southern California (Los Angeles) igazgatója, gerontológus: „ A táplálkozás mindennél fontosabb. Már rég tudjuk, hogy a krumpliszirom, a bécsi szelet, a sör nem annyira egészségtámogató, mint a brokkoli vagy a barna kenyér. A túlsúly pedig a ráknak és a diabétesznek kedvez.” Az ún. mTOR jelút az ember központi tápanyagszenzora. Ezzel méri a test, mennyi energiát kap. A sejtek növekedésüket és anyagcseréjüket a rendelkezésre álló tápanyagokhoz igazítják. Ha túlkínálat van, a sejt az öntisztításon dolgozik. Ha a vártnál kevesebb a táplálék, a test fittségét erősíti. Ekkor a sérült örökítő anyag gyorsabban kerül kijavításra. Ezért az időközi böjt jót tesz az egészségnek. Prof. Andreas Michalsen, (Klinische Naturheilkunde Charité Berlin): „A táplálkozással az öregedés sok ismérveire hatással lehetünk. A korai elhalálozás kockázatát és az öregségi morbiditást egészséges táplálkozással semlegesíthetjük. Potenciálisan 90-100, de akár 110 évet is megélhetünk.” Michalsen ökölszabálya: „Szaporítsd a jót, gyérítsd a rosszat!” Több rostosat, teljes kiőrlésű kenyeret és zöldséget kell ennünk, kevesebb állati zsírt és fehérjét – és főleg kevesebb cukrot. A túlsúly gyorsítja a sejtöregedést és krónikus gyulladásokat okoz. Főleg a has-zsír. Az mTOR túlkínálatnál tartósan aktivált. Tucatnyi tanulmány erősíti meg, hogy a sport és a mozgás 2-9 évvel hosszabbíthatja meg életünket. Csökkenti a szívinfarktus és a rák kockázatát. A sportos idős emberek telomerjei hosszabbak. Ezek a védősapkák a kromoszóma végein védik az örökítő anyagot. Öregedéssel a telomerek elkopnak, megrövidülnek. Az érintett sejt elhal vagy begyullad. Sporttal egy olyan enzim termelését ösztönözzük, amely védi a telomereket. Ám a legerősebb tréninggel és a legjobb táplálkozással sem állíthatjuk meg az öregedést, sem a betegségeket. Bár a rák és az Alzheimer kockázata csökken, teljesen nem tűnik el.
Az öregségforradalom számos komoly problémát vet föl. Mindenkinek muszáj 75 évesig dolgozni? Milyen legyen az életünk, ha valószínűleg 90-100 évet is megélünk? Nem mindenkinek jut ugyanolyan esély megöregedni. Az ipari államokban a fejlett egészségügy magas korhoz segít. Ám ott is vannak eltérések: a kisebb keresetűek többet dohányoznak, mint a jól keresők. A Stanford Center of Longevity (Silicon Valley) 150 orvost, szociológust, politológust foglalkoztat. Tanulmányuk a »New Map of Life«, egy fajta menetrend a 100 éves élethez. Laura Carstensen, alapító: „Életmódunkat gyökeresen át kell alakítanunk.” Középpontban legyen, ami jó az embernek és a társadalomnak. „Elődeink meglehetősen kötött életet kellett, hogy éljenek, annyira rövid ideig éltek. Mi nagy szabadságba születtünk bele. Gyerekeinket nem kell karrierépítésünkkel egyidejűleg fölnevelni. A család, a munka, a képzés több szakaszát futhatjuk be.” A hosszabb élettel több időt szánhatunk gyerekeinkre. Vagy csináljunk rendszeresen egy Sabbatical-t. Dolgozhatunk 75-ig, de csak hetente 3 napot. A 60+-osok rendszerint elégedettebbek, mint voltak 40 évesen. Akkor a gyerekek, a karrier, netán a házépítés sok stresszel járt. Idősödve csökken a stressz és nő a boldogság.
.jpg)
