Minden őssejt kap egy parancsot, mi legyen belőle: csont, bőr, izom. A természet néha téved: bébik vékony úszóhártyát kapnak a lábujjaikra. A génkeveredéssel keletkezik a sokféleség. Ha az egyén élete végtelen lenne, ez a variabilitás nem jöhetne létre és az egész élet folytatása sem.
Ám mért nem maradnak az élőlények örökké fiatalok? Sebastian Grönke, őssejtkutató, Max-Planck-Institut für Biologie des Alterns in Köln: „Az öregedésnek valójában nincs semmi funkciója a szervezetben, ez egyfajta mellékhatás.” Lehetne más rendszer is, mint pl. a szélestalpú erszényesegérnél, amely párzás után annyira kimerül, hogy elpusztul. (Szerencsére, mi, férfiak, nem vagyunk ilyen egerek! RS). Lenhard Rudolph, Leibniz-Institut für Alternsforschung in Jena: „20-30 évesen elérjük maximális teljesítőképességünket. Utána csak gyöngülünk.” A 2021-ben született német lányok várható életkora 83,2 év; a fiúké 78,2 év. (Nem fognak megöregedni, lásd végítélet órája. RS).
A test jelútjait, energiáit az evolúció úgy szelektálta, hogy a következő generáció fölnevelését elbírja. Persze lehetne a régiekre több energiát szánni, de akkor hiányozna az újaknál. Ez tékozlás lenne. Akkor egy faj sem versenyezhetne a többivel. A szinte perfekt állapot fönntartása rendkívül energiaigényes. Utána jön 30-40-50 év csökkenő üzemmód. Az evés biztosítja az energia-utánpótlást, ám a rendszer napról-napra kopik. Bár a sejtek rendelkeznek javítómechanizmussal, de ez az élet folyamán egyre bizonytalanabb.
A haj hullani és őszülni kezd, mert a pigmentgyártó melanociták gyöngülnek. Az izomerő alábbhagy, a bőr ráncosodik, cukor és keringési betegségek lépnek föl. Ina Huppertz, Max-Planck-Institut für Biologie des Alterns in Köln: „Természetesen az öregedés a génekben kódolva van. Mellette környezeti hatások is gyengítenek. Mindkettő egyénenként más és más.” Az öregedés folyamata nem egyenes vonalú. Egy biztos: minél tovább él a rendszer, annál több hiba lép föl, pl. a kései anyáknál, akiknél a petesejt mutációk gyakoribbak. A DNA és az RNA működésekor „félreértések” fordulnak elő. Carlos López-Otín, Uni Oviedo: „Az öregedés több folyamat összjátéka. A rák, vagyis a sejtburjánzás ellentéte léphet föl: az elfáradás. Úgy a ráknál, mint az öregedésnél a sejthibák szaporodása játszódik le. A ráknál a sejthalál-mechanizmus romlik el és a sejtek túlszaporodnak. A testrendszer diszfunkciójának helyretételével foglalkozik a medicína. Sok esetben sikertelenül, mint a neurodegeneratív Alzheimer vagy Parkinson kórnál.
Az öregedés lefékezésére milliárdokat áldoznak. A parabiózis kísérletnél összenövesztettek egy fiatal egeret egy öreggel. Állapotuk kiegyenlítődött, a fiatal gyorsabban, az idős lassabban öregedett. Az érdeklődés a fiatalvér-terápia iránt megnőtt. A kutatás célja nem a 200-300 éves ember, hanem az alapfolyamatok megértése, az öregkor szenvedéseinek enyhítése. Az öregedés elsősorban természettörvények következménye – ezen változtatni nem lehet. Ha az orvosok valamelyik kapcsolópontban beavatkoznának, másutt zavar és rombolás lépne föl. Lenhard Rudolph: „Az őssejteket zavaró molekulák azonosítására törekszünk.” Az őssejtek mutálódnak és testrombolók is keletkeznek. Az immunrendszer ezt sokáig eredményesen megakadályozza, de egyszer nem győzi az összes gyulladásgócot kezelni: szívinfarktus vagy rák lép föl. Sok ember mutált őssejtjei sejtklónokat hoznak létre. Ez még nem betegség, de kockázat. Egyszer ezeket az immunrendszer nem lesz képes megölni. Ilyen klónok a torz vér-őssejtek, melyek a vérrel keringenek a szervezetben, különösen időseknél. A klónok gyulladáskeltő anyagokat küldenek szét, melyek a szöveteket rongálják. Így sérülhet a szív, a csont, a máj, a tüdő. Klón-killer szerek kockázatosak, nem tudni, milyen mellékhatásokkal járnak. Mintha egy toronyból kihúznánk egy téglát: vagy összeomlik, vagy nem. Kivesznek egy klónt, rosszabbak lépnek helyébe. Egyébként egyetlen „téglát” kihúzni sem lehet, hanem egyszerre többet. Alternatíva a gyulladásgátló terápia, a klónok valamennyire féken tartása.
Környezethatások öregíthetnek: NOx, lárma, alváshiány. Mindezeket egyszerre kutatni körülményes, egyet választottak ki: az éhséget. Pontosabban a túlevés elkerülését. Ha kevesebbet eszünk, a test lelassít – ez a legjobb életmeghosszabbítás. (Nem, ha kevesebbet iszunk? RS). A sejtben reparatúra- és recycling-mechanizmusok indulnak be, hogy a sejtet jó egészségben tartsák. Amikor egerek diétáját abbahagyták, a rágcsálók gyorsan kimúltak. Ám a diéta csak akkor használ, ha idejekorán, 30-50 évesen elkezdjük. A Rapamycin képes egerek életét meghosszabbítani – a diétához hasonlóan. Ha lenne egy ilyen orvosság, kedvünkre nassolhatnánk és fiatalok maradnánk. Az örökös aggódás is öregít. („Ne múljék el nap ének és tánc nélkül!” RS). Ám az ember él és bukdácsol, egyszer mindene fájni kezd. Ennek elejét venni, a testünket szerekkel manipulálni, hogy örökké fiatal maradjon, aztán egyszer holtan esni össze? Nem jobb, ahogy van: az élet minden fázisát végigfutni – az öregséget is? Halálunk, egy kitöltött élet után, nem tragédia. Porból lettünk, porrá leszünk.
Süddeutsche Zeitung, 4. 2. 2023
Alterung
KOMMENT
Reggel ütögessük végig izmainkat. Álljunk fejre, forduljunk ki a lepedő-hintában. (Youtube: Spine Exercise Inversion Swing Sheet Rozsa) Menjünk gyors-sétára, kocogásra. Az is öregít, ha kutatjuk. Minden csak klímarombolás. A vallások sorsleírásába belekontárkodik a tudomány. Minél több tudomány, annál kevesebb isten. Ha a szenvedést enyhíti, elfogadható áron, az jó. Ám én nem szeretnék egy istentelen világban élni. Üsd föl a Prédikátort a Bibliában: „Idd a borod és tiszteld az Istent!”
RS
.jpg)
