Hőség ellen

Sp: P. asszony, hány foktól kezd a meleg az emberre veszélyes lenni?

P: Hamarabb, mint gondolnánk. Az elhalálozás 15-17*C-nál a legkevesebb („minimális mortalitáshőfok”). Már 22*C-tól nő a meleg okozta halálesetek száma. Eleinte csak kissé, mert az ember alkalmazkodott a hőingadozásokhoz. Veszélyes, ha éjjel 20*C, nappal 30*C fölé megy a hőfok.

Sp: Mi történik a túlmelegedett testben?

P: A szervezet megpróbál ellensúlyozni. Gyorsabb a szívverés, a légzés, beindul az izzadás. A test a bőrön át és a kilélegzéssel hőt ad le. Ez jó stratégia. Probléma a már betegeknél lesz, pl. magas vérnyomásnál, gyönge szívnél vagy egy tüdőbetegségnél. Ekkor a test nehezen küzd meg egy további terheléssel. Ha túl meleg lesz, az egészséges test sem tudja tovább tartani a 37*C maghőmérsékletet. A hőség szó szerint fölforralja vérünket és agyunkat. Rosszullét
környékez, szédülünk, stressz kínoz. Agresszívak leszünk. (A feleségem amúgy is az. RS). Egy forró nap után a testnek szüksége van pihenésre. Izzadással sok elektrolitet, sót veszítünk, melyek a vízfölvételt és a szervek vízellátását szabályozzák. Ha ez rosszul működik, víz szaporodik föl a végtagokban. Ez különösen a gyöngeszívűek számára veszélyes. 

Sp: Hogyan okoz a hőség halált?

P: Infarktus, sztrók lép föl, a tüdőbetegek állapota súlyosbodik.

Sp: A szélsőséges időjárások az évszakokon belül is szaporodnak. Ezt hogyan viseljük el?

P: Ez még nincs teljesen kivizsgálva. Ám látni, hogy a gyakori erős hőfokváltozások a testet tovább terhelik. A sejtek génjei apró változásokat szenvednek el, amelyek az öregedésre hatnak. Sejthető, hogy a hőség gyorsítja az öregedést.

Sp: Mit tehetünk a túlmelegedés ellen?

P: Ha bágyadtan érzi magát, mondjon le a napi sportról vagy a napi céljairól. Kapcsoljon kisebb sebességre. Sportoljon kora reggel vagy este, a déli órákat töltse egy hűs helyiségben.

Sp: És ha otthon is túl meleg van?

P: Ha lehűlt a levegő, szellőztesse át a szobákat. Végtagjait merítse hideg vízbe. És persze igyon eleget, napi 1,5-2 litert. (Vöröset vagy fehéret? RS).

Sp: Hozzászokhat az ember a hőséghez?

P: Bizonyos fokig. A testhőfok-szabályzásunk gyerekkorunkban rögzül. Ezen nem könnyű változtatni. (Én speciel 40*C-ban kukoricát kapáltam. RS). Kultúrálisan alkalmazkodhatunk, öltözékünk, munka- és pihenő időpontunk megválasztásával.

Sp: Legyen szieszta, mint a délfranciáknál és a spanyoloknál?

P: Vegyük figyelembe a forró déli órákat. Ez nem jelenti azt, hogy 3 óráig minden leáll. A klimatizált irodákban tovább folyik a munka. A boltok nyitvatartását kánikula esetén a hűsebb órákra kell tenni.

Sp: Az építésügyi miniszter, Klara Geywitz, a napokban egy új, hőség elleni stratégiát tett közzé. A városokban legyen több zöld, a játszóterek és utcák kapjanak több árnyékot. Kánikula esetén álljanak készen hideg helyiségek. Ez elegendő?

P: Igen, ha ehhez elegendő pénzt is biztosítanak. Ám fontosabb, ha a várostervezők és építészek terveikben figyelembe veszik a klímaprognózisokat. Tetőzöldítés, világos, hővisszaverő felületek, árnyékoló elemek segíthetnek. Az egészségvédelem minden politikai és társadalmi területen erősödjön. Nem elég a személyes hőségvédelem.