A határnélküliség hozadéka

A kiégés - burnout - hosszantartó érzelmi megterhelések, stresszek következtében fellépő fizikai, emocionális és mentális kimerülés állapota. Erre az állapotra a reménytelenség-, az alkalmatlanság érzése, a célok és ideálok elvesztése jellemző, amit a saját személyre, munkára illetve másokra vonatkoztatott negatív attitűdök egészítenek ki. Legtöbbször - de távolról sem mindig - visszafordíthatatlan folyamatról van szó, olyannyira, hogy a hivatásból, segítőszakmából az illető embert végső kiszállásra készteti. Hivatás-, szakmaváltásra, pályaelhagyásra.

Leginkább érintetté a tanárok, ápolók, orvosok, pszichiáterek, pszichológusok, lelkészek, szociális munkások, rendőrök, vezetői munkakörben dolgozók válnak, akik munkájuk során nap, mint nap az emberi kapcsolatok negatív tartalmaival halmozottan találkoznak.

A mentális jólét, az értelmi-érzelmi egyensúly állapota a mindennapi sikeres munka elengedhetetlen feltétele. Különösen jelentős ez abban az esetben, ha vezető beosztásban dolgozik az ember, de végső soron a kreativitás egyetlen területe sem lehet sikeres e nélkül. A társadalom bármelyik rétegében is éljen és dolgozzon az ember, sikerélményeket csak akkor tud megélni, ha a konfliktushelyzetek megoldásához elegendő lendülettel lát neki. Még így is nemegyszer patthelyzettel kell szembenézni, amely abból fakad, hogy túl sokat vállalunk, határainkat, képességeinket meghaladó feladatokat. Ami megy is egy darabig, de végül azt eredményezi, hogy több dolgot képtelenek vagyunk befejezni. A frusztráció, a sikertelenség elkerülhetetlenné válik.

A teljes írás itt olvasható

____________________________________

MEGJEGYZÉS: Az itt közölt írás a Vajdasági Magyar Tankönyv Tanács szervezésében megjelent tanári kézikönyvből származik, melynek címe: A kötődés hálói – Közösségben létezve.
Szerző: Dr. med. Sági Zoltán, neuropszichiáter, pszichoterapeuta, csoportanalitikus.
Ez a kiadvány a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg Újvidéken 2015-ben az Árgus kiadásában.
A kiadvány szerkesztője Muhi Béla.