Az elvárások valóságalakító hatása

Énképünk, előzetes tapasztalataink nagyban meg­határozzák, hogy milyen elvárásokkal lépünk be egy társas szituációba. Aki gyakran konfliktusba keveredik másokkal, az számít arra, hogy az új helyzetben is összetűzésekre kerülhet sor, ezért viselkedése eleve védekezőbb, támadóbb lesz, mellyel valóban kiváltja mások ellenszenvét. Azt a jelenséget, amikor egy személy másokkal kapcsolatos elő­zetes elvárásai olyan viselkedési megnyilvánulásokat hoznak létre nála, melyek hatására az elvárások beigazolódnak, önbeteljesítő jóslatnak nevezzük.

Emma és Csilla ugyanabba a középiskolai osztályba kerülnek. Korábban nem ismerték egymást, az első tanítási napon találkoznak először. A véletlen úgy hozza, hogy egymás mellé ülnek. Emma barátságosan közeledik Csillához, örül, hogy máris szerezhet egy új ismerőst. Csillának azonban nehézségei támadtak a beiratkozással kapcsolatban, emiatt kissé frusztrált és feszült, gondolatait, figyelmét aktuális gondjai kötik le. Ebből kifolyólag Emma ismerkedésre tett erőfeszítéseire alig reagál, egy-két mondatot szól csak, komoly marad. Emma telje­sen semleges benyomást tesz rá, mert gondjai közepette arra sincs lehetősége, hogy alaposabban megfigyelje, ki ül mellette. Emma természetesen semmit sem tud Csilla beiratkozással kapcsolatos nehézségeiről, komolyságát és szűkszavúságát úgy értelmezi, hogy nem szimpa­tikus a másik lánynak. Lassan az ő arcáról is lehervad a mosoly, és az óra végén már ő is szótlanul kel fel a helyéről.

A teljes írás itt olvasható

__________________________________

*  MEGJEGYZÉS: Az itt közölt írás a Vajdasági Magyar Tankönyv Tanács szervezésében megjelent tanári kézikönyvből származik, melynek címe: Közelségben levés – távolságtartás, Hozzájárulás a személyes növekedéshez
Szerző: Dr. med. Sági Zoltán, neuropszichiáter, pszichoterapeuta, csoportanalitikus.
Ez a kiadvány a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg Újvidéken
2018-ban a VMPE kiadásában. A kiadvány szerkesztője Muhi Béla.